A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
5. Szekció - Vízügytörténet - 10. Dr. Papp Ildikó - Polgár Antal (ÉDUVIZIG): A hullámtér
szabályozási munkák előrehaladásának következtében egyes területeken már tapasztalhatók voltak a termelés biztonságának az előnyei az építés végső fázisában. 2.2. Társadalmi elvárás-változások a hullámterek átalakulása és hasznosítása kapcsán A társadalom, a technika és a gazdaság fejlődése nagymértékben kihatott a hullámterek üzemeltetésére, valamint a mindennapi élet szereplőinek viszonyára a hullámterekkel kapcsolatban. A XIX. század közepe óta lezajlott dinamikus változások, az ebből a szempontból statikus rendszert roppant érzékenyen érintették. Többek között lezajlott és ma is zajlik egy jelentős infrastrukturális fejlődés, melynek keretében utak, hidak, vasutak, közműhálózat érinti a hullámtereket. Ezek kapcsán több olyan anomália is keletkezett és keletkezik, melyre a szabályozásokkor nyilván nem is gondolhattak. Ugyanakkor a bekövetkezett hátrányok nagyban befolyásolják a hullámtér árvízi funkcióját. A hullámtéri gazdálkodás során jelentős területeken hagytak fel a legelőműveléssel. Ezen ingatlanok felerdősödtek, vízszállító képességük a vegetációs ciklus függvényében akár drasztikusan is lecsökkent. A hatalmi arroganciával kikényszerített, gazdaságpolitikai érdekek erejével végrehajtott területhasználatok nagyban befolyásolták a hullámtér faállományát. Ilyen volt pl. a múlt század hatvanas éveiben erőltetett nyárfatelepítés és cellulóz program. Szintén a múlt század hatvanas-hetvenes éveitől kezdődően jelentős mértékben megnőtt a hullámterek hétvégi házakkal történő beépítése. A folyamat során az akkori jogszabályi keretek figyelembe vételével kezdődtek meg az építkezések a hullámtérben. Kezdetben az akkori mértékadó árvízszint figyelembe vételével cölöpökön álló házak kerültek engedélyezésre. Ezeket a házakat aztán a tulajdonosok szorgos munkája és a száraz hidrometeorológiai ciklusú évek többnyire beépítették. Később aztán volt idő, amikor olyan építési engedélyek is kiadásra kerültek, ahol az amúgy hatályban lévő vízügyi törvényt és az egyéb ezzel összefüggő jogszabályokat figyelmen kívül hagyták. Mindenki csak egy kicsit szabálytalankodott, végül a mennyiség elérte azt a szintet, amikor a probléma már kezelhetetlenné vált. A hullámtéri építkezés folyamata először a nagyobb vízparti városokban kezdődött. Célszerűen a vízi élethez kapcsolódó létesítményekkel. Ilyenek voltak a kikötők, csónakházak. Ezek, mivel építtetőik nagy tapasztalattal rendelkeztek az adott folyó tulajdonságairól, többnyire beleilleszkedtek annak életébe. 2.3. A hullámtérrel szemben támasztott társadalmi igények napjainkban A jogállamiság kereteit megtartva fogalmazódnak meg a hullámtérrel szemben támasztott társadalmi igények napjainkban. A jelenleg érvényben lévő 1995. évi LVII törvény a vízgazdálkodásról, és a vonatkozó jogszabályok megvizsgálása hozhat akár olyan következtetést is, hogy az ország folyóira vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárást kellene lefolytatni. Nyilvánvaló, hogy ez a munka jelentős anyagi ráfordítással járna, és az amúgy is túlterhelt államigazgatási szervekre további plusz munkát róna. Olyan támadási felületet is adna az elgondolás ellenzői számára, hogy az növeli a bürokráciát. Fentiek valóságtartalma részben realitás. Megoldás az lehet, ha a nagyvízi mederkezelési terv kapna vízjogi üzemelési engedélyt. Ez nyilván jelentős jogszabályi változtatást is igényelne. Ma a társadalom széles köre fogalmaz meg elvárásokat a hullámtérrel kapcsolatban. Ezek közül kimondva kimondatlanul a legmeghatározóbb a mentesített ártéren élők igénye, mely tömören azt mondja ki: az árvíz vonuljon le a töltések között a nagyvízi mederben. Sajnos ezzel
