A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

5. Szekció - Vízügytörténet - 9. Dr. Konecsny Károly (nyugdíjas): A Tisza-Szamosköz vízrendezési munkái a XIX. század végén és a XX. század elején

A Szatmárnémetiben 1915. november 23-24-én tartott választmányi gyűlés és közgyűlés jegyzőkönyve megállapította, hogy a Társulat számára a hadifoglyok foglalkoztatása, sokrétű feladatot jelentett, hiszen telepek felállítása és felszerelése, a hadifoglyok ellátásának, élelmezésének biztosítása a munka felügyelete, és a bérek kiszámítása-könyvelése komoly szervezést, logisztikát igényelt.

Kezdetben úgy számoltak, hogy az 1915. november 3-ától megkezdett munkák során egy hadifogoly 2-3 m3 földet tud megmozgatni, de a teljesítmény ettől lényegesen elmaradt (Fejér 2010).

Az 1916. május 16-17-én Szatmáron tartott választmányi ülésen és közgyűlésen felvetődött, a munka ütemének fokozása érdekében a fogolylétszám emelése. A foglyok munkateljesítménye mindössze 0,3 m3-t tett ki 1,5 K költséggel, amit nagyon drágának tartottak. A közgyűlésen arról is döntöttek, hogy az infláció miatt a társulati tisztviselők és alkalmazottak drágasági pótlékát felemelik. Tájékoztatás hangzott el arról, hogy a túr-csatornai fogolytelepek felülvizsgálatáról szóló jegyzőkönyv készült. A hadifoglyok teljesítményének fokozása érdekében alakított bizottság a helyszínen vizsgálatok alapján megállapította, hogy „a teljesítmény csekély voltának oka részint fegyelemhiány, részint ruha-hiány, de semmiben sem a munkaadó...". A nehézségeket leküzdve sor került a Gőgő- Szenke csatorna kotrására.

A munkálatok helyszínére vonatkozóan, Bodnár Károly főmérnök hagyatékából megmaradt néhány korabeli fényképfelvétel. Annak ellenére, hogy a foglyok munkájukért fizetséget kaptak, nem vigyáztak szerszámaikra, amit a képeken látható szanaszét heverő, kerék nélküli, hasznavehetetlen kubikos targoncák is mutatnak (Fazekas 2016).

6. fénykép A Tiszai-Túr-csatorna építése hadifoglyokkal (Fotó In: Fazekas 2016)

1916 végéig a hadifoglyok 248 000 m3 földet termeltek ki. A munkálatok az alacsony hatékonyság miatt vontatottan haladtak. A hadügyminisztérium egy 1917-ben kiadott rendelete szerint, a hadifoglyok munkabér-pótlékát napi 15 fillérről 50 fillérre kellett emelni, valamint anyagi pótösztönzést is be kellett bevezetni, ezzel serkentve a teljesítményeket (Fazekas, 2016).