A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
5. Szekció - Vízügytörténet - 9. Dr. Konecsny Károly (nyugdíjas): A Tisza-Szamosköz vízrendezési munkái a XIX. század végén és a XX. század elején
Az 1916. december 5-6. közgyűlésen a Társulat 1917. évi költségvetését 3 649 000 K szükséglettel állapították meg. Az 1917. május 29-én tartott választmányi ülésen végezték el az 1916. évi zárszámadást, 2 461 757 K 57 f összes bevétellel, 2 430 598 K 28 f kiadással, 31159 K 29 f maradvánnyal. ATiszai-Túr-csatornai építést vezető Bodnár Károly főmérnök mellé beosztották Jeruss Pál oki. mérnököt és 4 munkafelvigyázót. A Gőgő-Szenke csatorna építéséhez megvásároltak 22 400 K-ért a 12 lóerejű benzinmotoros, óránként 15-20 m3 teljesítőképességű kotrót. 1917. december 5-i közgyűlésen elhatározták 10 millió K kölcsönnek 3 banktól való felvételét. Az oroszok helyett olasz hadifoglyokat kértek. 1917. december végéig a munkateljesítmény 388 763 m3 volt 1 126 026 fogolynapszámmal. A hadifoglyok a Túr-csatorna 0-4260 m között, a Tivadarfalva és a Tiszapéterfalva határbeli töltéseken dolgoztak. Emellett 1917-ben a Panyolai és Olcsvaapáti közötti töltéseken és Szamosszeg határbeli szakaszokon, valamint a Gőgő-Szenke csatornán dolgoztak. A Gőgő-Szenke 1917. év végéig elkészült, és a csatorna 0-2200 és 44800-5090 m közt levő 3812 m hosszú szakaszát 17 227 fogolynapszámmal végezték el, 22 975 m3. Kotróval 23 525 m3 föld kiemelése történt meg. A hadifoglyok a Túr-csatornánál 1917. december 27-től a földmunkavégzést megtagadták, mert az élelmiszeradagot csekélynek tartották, és mert értesültek arról, hogy a középeurópai szövetség Oroszországban hadifogságba esett katonái ott, a béketárgyalások kezdete óta már szabad emberek. A Tiszai-Túr-csatorna ezen nyomvonalon való kiépítése ekkor leállt. Az 1918. év elején a Társulat vezetői és tisztviselői voltak, elnök: báró Kende Zsigmond; alelnökök: Újfalussy Dezső dr., Vajay Károly dr., Csaba Adorján; igazgató-főmérnök: Nyárády László; főmérnök: Bodnár Károly; mérnökök: Galambos Zoltán, Fekete Aladár (Magyarország tiszti czím- és névtára 1918). Az 1918. január 23-ára összehívott választmányi ülésen és közgyűlésen az elnök egy alelnök és 10 választmányi tag volt jelen, továbbá a folyammérnöki hivatal megbízottja és a Társulat vezető tisztviselői, mérnökei. Tárgyaltak arról, hogy a Társulat kötvényekben vett fel kölcsönt négy pénzintézettől és báró Kende Zsigmond a Túr szabályozási munkáihoz 2 300 000 P állami támogatást is szerzett a kormánytól. A hadifoglyok 1918. április 23-án eltávoztak a társulati táborokból (1918. június 5-i társulati választmányi és közgyűlési jegyzőkönyv). Az 1918. április 30-án készült végelszámolásnál - 1 270 823 fogoly-napszám mellett - a Társulat 475 426 m3 eredményt könyvelhetett el (Fejér 2010). Az 1918. szeptember 18-án tartott választmányi ülésen a Tiszai-Túr-csatorna 4-107 hektométere közötti 5 közúti híd tervezéséhez szükséges közigazgatási eljárást kezdeményezték. Megrendelték a Túr-csatorna Debrecen-Máramarossziget kereszteződésénél létesítendő vasszerkezetű vasúti híd 1918. év végi határidővel történő legyártását. A megélhetés rosszabbodása miatt a Társulat alkalmazottai részére a fizetésükön és egyéb juttatáson felül hadisegélyt állapított meg és azt kiutalta 26 fő társulati tisztviselő és alkalmazott részére. A nábrádi hullámtéren levő szilvafák 1918. évi terméséből Galambos Zoltán mérnök felügyelete alatt 450 kg szilvaízt főztek, amelyből a központi alkalmazottak mintegy 130-140 kg-re jelentették be igényüket. Az I. világháború pusztításait követően, 1918. október végén kitört az őszirózsás forradalom, majd kikiáltották a Tanácsköztársaságot. 1919 áprilisában a román hadsereg megszállta Szatmár vármegyét, Szatmárnémetit. Időlegesen a Társulat teljes működési területe román megszállás alá került. Ilyen körülmények között a beruházási munkák leálltak. A korábbi árvédelmi fejlesztések eredményességét bizonyította viszont, hogy az 1919. évi nagy árvíz idején a Szamos töltései jól állták a vizet.
