A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

5. Szekció - Vízügytörténet - 9. Dr. Konecsny Károly (nyugdíjas): A Tisza-Szamosköz vízrendezési munkái a XIX. század végén és a XX. század elején

Az 1914. július 20-án tartott választmányi gyűlésen nagyszámú pályázatból titkos szavazással választották ki az állásokat elnyerő pályázókat: a főszámvevő-ellenőrt, két számvevőt, irodatisztet, pénztárnokot, mérnököt (Galambos Zoltán oki. mérnök), két gátfelügyelőt, három írnokot.

7.) AZ I. VILÁGHÁBORÚ VÉGÉIG ELVÉGZETT MUNKÁLATOK

A Tisza-Szamosközi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat árvédelmi munkálatokra 6,5 millió Korona állami előleget vett fel, így a kivitelezés 1914. évi megkezdése biztosítva volt (Víz. Közi. 1914/2.). A Társulat a Tiszai-Túr-csatorna alsó szakaszának építését 1914 nyarán megkezdte. A munkálatokat építésvezetőként Bodnár Károly főmérnök irányította.

1914. július 28-án kitört I. világháború és 1914. július 31-én már megtörtént az általános mozgósítás, amiből rövidesen a társulati tisztviselők, alkalmazottak sem vonhatták ki magukat. A harctéri embervesztességek, a sorozások munkaerőhiányt okoztak, akadozott a közlekedés és áruszállítás. A Társulatnál egyre inkább jelentősebb anyagi gondok jelentkeztek és a tisztviselőinek egy részét 1914 őszétől katonai szolgálatra rendelték. 1914. őszén Bodnár Károly főmérnök, a munkák egyik kulcsszakembere is bevonult katonának. A munkák irányításában résztvevő másik mérnök, Galambos Zoltán volt. A szakemberhiányt ideiglenes munkaerővel pótolták. Pascher Imre volt technikust, Nagy Lajos nyugalmazott jegyzőt, továbbá Jeruss Pál oki. mérnököt napidíjasokként alkalmazta a Társulat.

5. fénykép Bodnár Károly Muhi Sándor grafikus rajza alapján (1990) (https://muhisandor.eoldal.hfenvkepek/09.-szatmari-arckepek/16. -bodnar-karoly.html)

A háborús körülmények között a Társulat munkálatai a szatmár-udvari-berendi, panyolaiszamosszegi töltés és a Szatmárcseke-túristvándi másodrendű csatorna építésére, a tiszabecsi és szamosszeg-olcsvaapáti töltés előmunkálataira, a kataszteri adatok beszerzésére szorítkozott. Nyárády László igazgató-főmérnök 1914. december 15-i jelentésében összefoglalta a Társulat akkori helyzetét, a megoldandó feladatokat. A szakemberhiány mellett, arról is tájékoztat, hogy a háború kitörése miatt a Társulat a Nagykárolyi Önsegélyező Népbanktól igényelt kölcsönt nem kapta meg. A Pénzügyminisztérium 250 000 K előleget folyósított.

A munkaerőhiány enyhítésének céljából, a m. kir. földmívelésügyi miniszter kezdeményezésére a cs. és kir. hadügyminiszter 1915. január 29-én a Társulat előző évben megkezdett munkálatainak folytatására 4 000 orosz hadifogoly átadásáról intézkedett. A hadifoglyokat a Tiszai-Túr-csatorna építkezéseinél szándékoztak foglalkoztatni, a kézi erővel kiásandó (13 m fenékszélességű, 28 m felső szélességű és 5,5 m mélységű) csatorna nyomvonalán. Az Ugocsa vármegyei Tiszacsoma és Tiszapéterfalva között - 2-3 km-ként felállítottak egy tábort. A négy tábor felállításának költsége 600 ezer K-ra rúgott, amit a hadügyi tárca fedezett (Fejér 2010).