A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

5. Szekció - Vízügytörténet - 2. Farkas Ildikó (OVF - Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár): „Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság története” című könyv bemutatása

Korm. határozat alapján az Igazgatóság 2017-ben elkészítette a Vízkészlet-gazdálkodási Térségi Tervet (VKGTT), amely összefoglalóan értékeli a felszíni és felszín alatti vízkészletek állapotát, bemutatja a rendelkezésre álló, öntözésre használható mennyiséget, és megbecsüli az öntözési igényeket is. Az utóbbi évek tározófejlesztései is az öntözést szolgálják: a „Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója" elnevezésű KEHOP projekt keretében megvalósult az addig csak vésztározóként üzemelő Bácsborsódi tározó funcióbővítése, lehetővé téve a víz állandó jellegű tárolását. 2019-ben számos olyan fejlesztés történt a műveken (Duna-völgyi főcsatorna Sükösd és Nemesnádudvar közötti szakaszának rekonstrukciója), amelyek javították a medertározás lehetőségét.

Az Igazgatóság területén az elmúlt évtizedekben megtörtént az elmaradások felszámolása a vízellátás-csatornázás terén. Az uniós irányelvek több korábbi határérték (elsősorban az arzén, ammonium és mangán) tekintetében nagymértékű szigorítást írtak elő (201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet). Ennek eleget téve indult meg 2014-ben az Ivóvízminőség-javító Program, amely során - többek között - rekonstrukciók, fejlesztések, új kutak fúrása valósult meg az érintett településeken. Hasonlóan a vízellátáshoz, megtörtént a települési szennyvizek kezelését és tisztítását szabályozó irányelv magyar viszonyokra való átültetésére is: a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési- és tisztítási Program (25/2002. (11.27.) Kormányrendelet) célja a környezet megóvása a települési és ipari szennyvízkibocsátások káros hatásaitól. A 2013-2014- ben megindult új beruházásoknak köszönhetően az érintett településeken sikerült felszámolni az elmaradásokat: a csatornázottság aránya 85%-ra emelkedett (szemben a korábbi 1-10%kal). A beruházásokat mindkét programnál a Környezet és Energia Operatív Program pályázat (KEOP) segítette.

10. kép 2013-as árvíz bajai látképe

Amikor 1995-ben Baján a Magyar Hidrológiai Társaság megtartotta XIII. vándorgyűlését, Szabó Lajos - akkori vízkárelhárítási csoportvezető - előadásában így értékelte az árvíz utáni évtizedeket: „Az 1965 évi árvíztől már 30 év választ el bennünket. Azóta két említésre érdemes árhullám vonult le a Dunán, 1975-ben 906 cm-es, 1991-ben 875 cm-es bajai tetőzéssel. Az árhullámok csak figyelőszolgálatot és minimális védekezési beavatkozást igényeltek." (Szabó 1995.). A jelentős fejlesztési munkák ellenére az Igazgatóság 5881 km2 működési területéből