A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 1. Abonyi Csaba - Veréb Dávid (ADUVIZIG): A hajózási feltételek változása a Duna 1433-1560 fkm közötti szakaszán

eredmények felhasználásával, hosszmentén és az időben kerültek kiszámításra a mederben lezajló geometriai változásokat jellemző mérőszámok. Külön kiszámításra került a feltöltődés és a kimélyülés térfogata, valamint a kettő különbségeként a szakaszt jellemző térfogatváltozás egyenlege. A térfogatváltozás egyenlegét az ismert kotrási mennyiségekkel korrigáltuk, annak érdekében, hogy a közel természetesnek ítélhető hatásokra visszavezethető mederváltozási folyamatok meghatározhatóvá váljanak. A térfogatváltozás egyenlegének és a bekövetkezett változások területének a hányadosából a szakaszt jellemző átlagos medersüllyedés vagy feltöltődés (összefoglalva mederváltozás) nagysága meghatározhatóvá vált. A fenti számítások minden, a felmérések közötti időszakra elkészültek.

A számítási eredmények alapján a következő főbb megállapításokra jutottunk:

Az 1975 és 1980 közötti időszakban a vizsgált szakasz legnagyobb részén a kimélyülési jelenségek domináltak, helyi, rövid szakaszt érintő feltöltődések a Barákai-gázlótól a torkolat felé eső szakaszon, ott is az ismert gázlók környezetében tapasztalhatók. Az átlagos, éves mederváltozás értéke a Paks fölötti Duna-szakaszon -5,1 cm/év, alatta -1,8 cm/év, a teljes szakaszon átlagolva - 3,1 cm/év, tehát ebben az időszakban a medersüllyedés volt összességében a jellemző.

Az 1980 és 1985 közötti időszakban a szakasz szinte teljes hosszában a kimélyülési jelenségek jellemzőek. Helyi, rövid szakaszt érintő feltöltődések a Bölcskei-, a Barákai-, a Kovácspusztai-, a Koppányi- és a Bajai-gázlók környezetében alakultak ki. Az átlagos, éves mederváltozás értéke a Paks fölötti Duna szakaszon -8,1 cm/év, alatta -4,4 cm/év a teljes szakaszon átlagolva -5,9 cm/év. Ebben az időszakban tehát a határozott medersüllyedés volt összességében a jellemző.

Az 1985 és 1988 közötti időszakban viszonylagos kiegyensúlyozottság jellemző a folyó medrének változásaira. A nyilvántartott gázlók többsége és az 1543 fkm környezetében kisebb mértékű feltöltődés volt kimutatható. Az átlagos, éves mederváltozás értéke a Paks fölötti Duna-szakaszon +0,1 cm/év, alatta -2,5 cm/év, a teljes szakaszon átlagolva -1,8 cm/év. Ebben az időszakban tehát kisebb mértékű medersüllyedés volt összességében a jellemző.

Az 1988 és 1997 közötti időszakban szinte a teljes szakaszon jelentős kimélyülési jelenségek jelennek meg, feltöltődés csak az 1488 és 1492 fkm közötti szakaszon tapasztalható. A dunaföldvári szakaszon, egészen az 1547 fkm-ig jelentős, az átlagosnál nagyobb mértékű mélyülés figyelhető meg. Az átlagos, éves mederváltozás értéke a Paks fölötti Duna-szakaszon -7,2 cm/év, alatta -2,5 cm/év, a teljes szakaszon átlagolva -4,3 cm/év. Ebben az időszakban tehát az egyöntetű, határozott medersüllyedés volt összességében a jellemző.

Az 1997 és 2003 közötti időszakban a szakasz legnagyobb részén a kimélyülési jelenségek dominálnak, helyi, rövid szakaszt érintő feltöltődések a Paksi-, a Barákai- a Kovácspusztai- és a Koppányi-gázlók környezetében tapasztalhatók. Az 1543 és 1551 fkm közötti szakasz mélyülése meghaladja az időszakot jellemző átlagos értékeket, melyhez nagy valószínűséggel a mederkotrási tevékenység is hozzájárult. Az átlagos, éves mederváltozás értéke a Paks fölötti Duna-szakaszon -8,2 cm/év, alatta -3,7 cm/év, a teljes szakaszon átlagolva -5,5 cm/év. Ebben az időszakban tehát a határozott medersüllyedés volt összességében a jellemző.

A 2003 és 2007 közötti időszakban kisebb intenzitású változások figyelhetők meg, azonban a szakasz nagyobb részén a feltöltődési jelenségek dominálnak, kimélyülés szinte csak a kotrással érintett szakaszon figyelhető meg. A feltöltődés intenzitása a Paksi-gázlótól a Koppányi-szűkületig folyamatosan nő. Az átlagos, éves mederváltozás értéke a Paks fölötti