A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 1. Abonyi Csaba - Veréb Dávid (ADUVIZIG): A hajózási feltételek változása a Duna 1433-1560 fkm közötti szakaszán
A 2007 és 2013 közötti időszakban szinte a teljes szakaszon a kimélyülési jelenségek dominálnak, feltöltődés csak az 1478, az 1481 és az 1482 fkm-ben mutatható ki. Az átlagos, éves mederváltozás értéke a Paks fölötti Duna szakaszon -6,7 cm/év, alatta -5,7 cm/év, a teljes szakaszon átlagolva -6,1 cm/év. Ebben az időszakban tehát a medersüllyedés volt összességében a jellemző. A 2013 és 2016 közötti időszakban kisebb intenzitású változások figyelhetők meg, a szakasz mintegy háromnegyed részén a feltöltődési jelenségek tapasztalhatók, érdemi kimélyülés az 1560, az 1551, az 1526, az 1495 és az 1482 fkm környezetében figyelhető meg. Az átlagos, éves mederváltozás értéke a Paks fölötti Duna-szakaszon +2,6 cm/év, alatta +5,3 cm/év, a teljes szakaszon átlagolva +4,4 cm/év. Ebben az időszakban tehát a meder feltöltődése volt összességében a jellemző. A számítási eredmények rámutattak arra, hogy a főmederben kezdetben jelentős átalakulások mentek végbe, melyek közül a kimélyülési folyamatok voltak a meghatározóak. A vizsgálat kezdetétől (1975) időben előrehaladva a változási folyamatok intenzitása csökkenni látszik, és 2003 után két periódusban is kismértékű átlagos feltöltődés volt kimutatható. A számítási eredmények felhasználásával szemlélteti a mederváltozások halmozott időbeli és hossz-menti eloszlását a 11. ábra. Duna +1,9 cm/év, alatta +4,6 cm/év, a teljes szakaszon átlagolva +3,6 cm/év, tehát ebben az időszakban a meder kisebb mértékű emelkedése volt összességében a jellemző. 11. ábra - Mederváltozások térben és időben A kezdeti nagyobb mértékű változásokhoz valószínűsíthetően a folyószabályozási műveknek a kiépítése is hozzájárult. Az elvégzett szabályozási munkáknak köszönhetően a Duna helyszínrajzi vonalazása mára gyakorlatilag változatlannak tekinthető. A folyóhidraulikai sajátosságoknak megfelelően azonban a homorú partok mentén helyenként erős kimélyülések tapasztalhatók, ugyanakkor a főmedren kívül eső mellékágak és hullámtéri területek változó intenzitású, azonban egyértelmű feltöltődése figyelhető meg. A rendelkezésre álló adatok alapján levonhatóvá vált az a következtetés, hogy a természetes
