A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
4. szekció - Infrastruktúra-fejlesztés - 8. Dr. Tóth László ? - Rokob Ágnes (Mélyépterv Komplex Zrt.) - Dr. Becker László - Papp László (SWIETELSKY Magyarország Kft.): Szentendre árvízvédelmi védmű megerősítése és átalakítása. Első mobil fal Magyarországon
Dr Tóth Lászlót elnök-vezérigazgató, Mélyépterv Komplex Zrt. Rokob Ágnes főmérnök, Mélyépterv Komplex Zrt. Dr. Becker László projektvezető, SWIETELSKY Magyarország Kft. Papp László projekt titkár, SWIETELSKY Magyarország Kft. Szentendre árvízvédelmi védmű megerősítése és átalakítása. Első mobil fal Magyarországon Kivonat Szentendre Város Önkormányzata 2012. 07.17-én kötött szerződést „Szentendre árvízvédelmi védmű megerősítése és átalakítása a történelmi óváros védelmének érdekében" projekt kivitelezési munkái megvalósítására a SWIETELSKY - KÖTIVIÉP'B Konzorciummal. A kiviteli terveket Swietelsky Kft. felkérésére Dr. Tóth László -akkori - elnök vezérigazgató irányításával a Mélyépterv Komplex Zrt. készítette. A projekt zárása és a végső átadás 2014.07.25 -én történt, a valós próbaüzem azonban a 2013. évi júniusi árvíz során már jóval korábban bizonyított. Szentendre óvárosa a Duna partján a Duna korzó vonalán közvetlen szerves kapcsolatban van a folyóval. A város fejlesztési stratégiája a Duna korzónak központi szerepet szánt a rekreáció, a pihenés és a turizmus hangsúlyozásával és ennek rendelte alá az elsőrendű árvízvédelmi védmű rekonstrukcióját. Az óváros part menti házsora előtt mobil gátrendszer kiépítésével a várost kinyitotta a folyóra, a Duna korzó mentén mindenütt megerősítette az árvízi védelmet megfelelő mélységben szivárgásgátló résfalakkal és a meglevő töltések mentén a mellvédfalak magasításával és megerősítésével, miközben a felszíni beavatkozások a Duna korzó sétány kiépítését és bővítését szolgálták Kulcsszavak mobil gát; résfal; szivárgásgátlás; mellvédfal; árvízvédelem; felszíni beavatkozás; Szentendre-Dunakorzó Előszó Az emberek évezredek óta mindig igyekeztek a víz közelében élőhelyüket kialakítani. Ez egyfelől természetes védelmet biztosított az idegen támadások ellen, azonban folyók mentén ez kockázatot is jelentett a vízszint gyakori változásai miatt. Az élőhelyek, otthonok árvizekkel szembeni megvédésének céljából különböző, az adott kor technikai fejlettségének megfelelő védműveket építettek. A kezdetleges ideiglenesnek tekinthető védelmi megoldásokat felváltotta a hidrológiai és állékonysági megfontolásokra támaszkodó földtöltés. A katasztrofális 1838 évi árvíz után Vásárhelyi Pál kezdeményezése nyomán mára a Duna és a Tisza mentén csaknem 4200 km hosszban épült ki árvízvédelmi töltés. A hagyományos árvízvédelmi földtöltések az alacsony fekvésű vízparti településeken különösen fontos védelmi feladatot látnak el a part menti házak és ingatlanok hatékony védelmével, ugyanakkor el is zárják a házakat és a parti utakat a folyó látványától. Szentendre városa ezt az ellentmondást oldotta fel, amikor stratégiai döntésével a Duna korzó elöregedett, állékonyságát vesztett Duna parti töltése helyett az óváros központi részén mobilgát alkalmazásával kívánta az árvízvédelmet biztosítani Új kihívást jelentett a SWIETELSKY környezetvédelmi ágazatának 2013-ban az ország első és újszerű mobilgátas árvízvédelmi védművének kivitelezése. Az eredmény magáért beszélt: 2013 júniusában az emberi emlékezet óta legnagyobb árvízétől védte meg a mobilgát Szentedre óvárosát.
