A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 8. Wagner Flóra - Dr. Csoma Rózsa (BME): Beépítés hatása a talajvíz áramlási viszonyaira a Lágymányosi-mintaterületen
Wagner Flóra doktorandusz, Dr. Csorna Rózsa egyetemi docens BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Beépítés hatása a talajvíz áramlási viszonyaira a Lágymányosi-mintaterületen KIVONAT Vízfolyás menti területeken a talajvíz áramlását főként a folyó vízszintje és a vízvezetőrétegben található áramlási akadályok, építmények határozzák meg. Kútcsoport esetén gyakran egy kútban rendszeresen regisztráló talajvíz észlelő műszert használunk, míg a további kutakban kézi méréseket végzünk. Ez a helyzet állt elő a Lágymányosi mintaterületen is. Itt a manuálisan ritkábban mért kutak napi idősora megfelelő pontossággal határozható meg többváltozós korrelációszámítással, mely során a folyó és a folytonosan regisztrált kút vízszintjét is figyelembe vettük, míg a kétféle kétváltozós korreláció nagyobb hibákkal számít. Jelen munka azt vizsgálja, a két független változó, a folyó és a kijelölt távolabbi kút kapcsolata hogyan változott az évek alatt a többi kúttal, és ez hogyan állítható párhuzamba a külső beavatkozásokkal. Ehhez azonosítottuk a terület jelentősebb beavatkozásait, és így hét időszakot különítettünk el a vizsgált időintervallumban, amikre háromféleképp elvégeztük a korrelációszámításokat. Megállapítható, hogy a beépítések hatására a folyóparti kutak kapcsolata erősen lecsökken a belső területekkel, míg a távolabbi kutak kapcsolata a folyó vízszintjével gyengül. Elmondható az is, hogy a beépítések máshogy hatnak a kút és a folyó kapcsolatára, ha arra a kapcsolatra már egy meglévő épület előzőleg is hatott. Ehhez az egyes kutak leárnyékoltságának mértékének változását, azaz a kapcsolat akadályozottságát kell vizsgálni. KULCSSZAVAK talajvízszint-észlelés; többváltozós regresszió; kapcsolati egyenlet; partmenti beépítés 1. BEVEZETÉS A főváros egy része a Duna eredeti árterületén fekszik. Ilyen terület Lágymányos is, ami az 1838-as árvíz után szükséges mederrendezési munkálatok után alakult ki (Ihrig, 1973), a folyó feltöltött medrében. Ehhez hasonló területeken a folyó aktuális vízszintje nagy hatással van a talajvíz szintjére. Azonban a települések belterületén ezt a természetes kapcsolatot az emberi beavatkozások befolyásolják, megjelennek olyan felszín alatti építmények, amelyek elérik a vízvezetőréteget. Ez különösen igaz a Petőfi híd és Rákóczi híd közt elterülő lágymányosi mintaterületre, aminek a beépítettsége az elmúlt 20 évben folyamatosan változott, többszintes mélygarázsokkal rendelkező irodaházak és egyetemi épülettömbök épültek. A terület feltöltése vegyes anyagú, nagyrészt különböző erőművi salakok (Csorna és Gálos, 2012) alkalmazásával készült. Ezek nehézfémtartalma több helyen az egészségügyi határértéket meghaladó volt. A salakokból történő kioldódás ellenőrzésére a környezetvédelmi hatóság az egyes létesítményekhez talajvíz- megfigyelő kutak telepítését írta elő. Az így létesült hét kút elhelyezkedése az 1. képen látható. A kutakban a vízminőség vizsgálatok mellett a talajvízszinteket is feljegyezték 2004 óta (Szívós et a!., 2013). Mikor az előírt 10 év után felhagyták a vízminőségi vizsgálatokat, a kutak további hasznosítására a BME vette át az üzemeltetésüket, oktatási és kutatási célokra. Innentől kezdve csak mennyiségi vizsgálatokat folytatunk, immár több mint 15 éve (Wagner et aí, 2015). Sajnálatos módon a TVF kutat hatósági döntés alapján az IBM betemettette 2016 nyarán, ennek adatait jelen vizsgálatban ezért csak korlátozottan vesszük figyelembe. Jelen munka célja a talajvíz szintje és a folyó vízszintje közti kapcsolat bővebb megismerése, és annak vizsgálata, hogy a folyó és a kijelölt távolabbi kút kapcsolata hogyan változott az évek alatt a többi kúttal, és ez hogyan állítható párhuzamba a külső beavatkozásokkal.
