A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 8. Wagner Flóra - Dr. Csoma Rózsa (BME): Beépítés hatása a talajvíz áramlási viszonyaira a Lágymányosi-mintaterületen

1. kép A mintaterület és a kutak elhelyezkedése

2. MÉRÉSI MÓDSZEREK

A talajvízszint meghatározásához egy viszonyítási sík, általában a csőperem szintje és a kútban található víz szintje közötti távolság mérésére van szükség. Ehhez egy olyan eszköz szükséges, ami a kútba helyezve jelez, amikor eléri a vízfelszínt. Erre egy hagyományos módszer a síppal rendelkező mérőeszköz (2. kép, bal), ami hanggal jelez, azonban ez városi forgalom zajában nem megfelelő. így egy olyan talajvízszint mérő készüléket használtunk, ami fénnyel jelez (2. kép, közép).

2. kép Talajvízszint mérő készülék síppal (balra); Fényjelzős talajvízszint mérő készülék (középen); Folyamatos talajvízszint regisztráló műszer kútban (jobbra)

A kézi mérések főként havonta történnek. Az így kapott adatsor nagyobb, hónapos időlépéssel rendelkezik, de számos esetben ennél sűrűbb adatsorra van szükség, vagy hiányos adatsor miatt a monitoring kút méréseit nem tudják felhasználni (Lorenz és Delin, 2006). így 2016 tavaszán egy Dataqua gyártmányú rendszeresen regisztráló talajvíz észlelő műszert (2. kép, jobb) helyeztünk el a GWM-31-es kútban. A kutat az alábbiak alapján választottuk ki:- a partmenti kutakat kizártuk, mivel ott a Duna befolyásoló hatása dominált volna,- a TVF kút azért nem volt megfelelő, mivel megmaradása már akkor bizonytalan volt,- az ELTE-1 egy nagyobb épület mögött, a GWM-21 épületek között van,