A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 3. Bartók Tamás - Virányi Kristóf (FETIVIZIG): A magyar-szlovák Tisza-szakasz morfológiai vizsgálata

12. ábra: Tin felület (balra) és a generált raszter felület (jobbra) a győröcskei kanyarnál

A folyamat minden vizsgált évre alkalmazva lett, így a 2016, 2017 és 2018-as mérési adatok összehasonlítása megkezdődhetett. A különböző évek során rögzített adatokat az előző évi adatokból kivonva a mederváltozások kimélyülésként vagy feltöltődésként jelentkeztek. Innen lehetett következtetni az egyes években végbement változásokra.

TEREPMODELLEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE, KÖVETKEZTETÉSEK

Az előállított terepadatok összehasonlítása szintén ArcGIS programban történt. A folyamat során a létrehozott felületek egymásból kivonásra kerültek. A szemléltetés kedvéért zöld színnel a feltöltődés, piros színnel pedig a kimélyülés helyeit jelöltük a vizsgált folyószakaszon.

A felmérések feldolgozása során jelentős mederalakító hatást figyeltünk meg a 2016 és 2017 évek közötti időszakra (13. ábra). Ennek valószínűsíthető oka a 2017. január 27 és február 13 között levonult jeges árvíz, amely a meder alakját bizonyos helyeken jelentősen megváltoztatta. Ekkor a Tiszabezdéd (622 fkm) - Kistárkány (623 fkm) közötti szakaszon jégtorlódás volt tapasztalható. A folyó medre itt átlagosan 1 métert is mélyült, míg a felsőbb szakaszon az eredmények hordaléklerakódást mutatnak, ahol átlagban 70 cm-t emelkedett a mederfenék szintje. Egy év alatt a szakaszon a modell alapján 68.603 m3 feltöltődés volt tapasztalható (FETIVIZIG 2017).

13. ábra: Mederváltozások 2016-2018 között