A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 3. Bartók Tamás - Virányi Kristóf (FETIVIZIG): A magyar-szlovák Tisza-szakasz morfológiai vizsgálata
A 2017 - 2018 évi mérési adatokat összehasonlítva elmondható, hogy megfordult a tendencia. Azokan a helyeken, ahol a folyó a jég után lerakta a hordalékát, egy évre rá elbontotta. Ismét a medersüllyedés volt tapasztalható, az előzőekben kimélyült helyek pedig feltöltődést mutatnak. A teljes vizsgált időszakot (2016 - 2018) tekintve megállapítható, hogy a folyó e szakaszán a meder a kanyarulatokban fokozatosan mélyül, az inflexiós pontoknál pedig töltődik. KÖVETKEZTETÉSEK Az évenkénti határvízi szemlékből és rendszeres felmérésekből, valamint az azokból készített összehasonlító vizsgálat alapján az alábbi következtetéseket lehetett levonni: • A folyószakasz védelme kiemelt fontosságú, ugyanis a Tisza középvonala államhatárt képez Magyarország és Szlovákia között. • A szabályozási, fenntartási munkák tervezésénél a hajóút kitűzés szempontjait is érvényesíteni kell, ugyanis a 17/2002 (III. 7.) KöViM rendelet szerint a Vásárosnamény - Komoró közötti folyószakasz (685-612 fkm) EGB I. besorolású hajóútnak minősül. • A szakaszt jellemző kanyarok nem bizonyulnak állékonynak, jellemzően kis kanyarulati sugárral és nagy középponti szöggel rendelkeznek. Ebből adódóan megállapítható, hogy a Tisza ezt a szakaszt csak a folyószabályozási művek, partbiztosítások segítségével követi. • Az évenkénti rendszeres mederfelmérés során a tiszabezdédi kanyar bizonyult a folyószakasz neuralgikus pontjának. Ebben a kanyarulatban, mindkét oldalon 10-13 méter vízmélység volt mérhető, amelyet az erős örvénylés okoz. A folyó folyamatosan támadja, erodálja leginkább a magyar oldali partot. Érdekes, hogy ebben a kanyarban a szlovák parton (domború oldalon) található homokpad mellett is nagy vízmélységek vannak, amely a meder mozgására utal (Szolanics 2017). • A győröcskei partbiztosítás állapota kisebb hiányosságokkal még megfelelő, de a felső, töltés közeli szakaszának rendezését elő kell irányozni. • A kistárkányi partbiztosítás vonalazása megfelelő, láthatók kisebb hiányosságok, de állapota még elfogadható. A partvédelem fölött kialakult suvadásnál a meder helyreállítása indokolt. • A mihályvári partbiztosítás - amelyből 850 m szlovák, 650 m magyar területre esik - vonalazása megfelelő, állapota elfogadható. • A 2017. évi jeges árvízkor intenzív, maradandó mederváltozás (kimosódás, feltöltődés) következett be. • A meder a tiszabezdédi kanyar feletti szakaszig (621 fkm) jellemzően süllyed, alatta töltődik. Jelentős gázló képződött a 619-618 fkm szelvények között (FETIVIZIG 2018). • A záhonyi vízhozam-vízállás (Q-H) görbe kisvizes tartományban 1 m-es süllyedést mutat, 600-900 m3/s vízhozam mellett állandó, de 1850 m3/s érkező vízhozam mellett 90 cm-es emelkedést mutat 1981-2014 között (FETIVIZIG 2019). • Összességében megállapítható, hogy az országhatárt alkotó teljes folyószakasz komplex rendezését be kell ütemezni. A szükséges beavatkozásokat modellezéssel, esetleg kisminta kísérlettel kell meghatározni. FELHASZNÁLT IRODALOM Dajka István-Szolanics Roland: A 2017. évi jeges árvíz levonulása a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság illetékességi területén. FETIVIZIG, Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási osztály, Nyíregyháza, 2017. Dr. Nagy László szerk.: A vízgazdálkodás fejló'dése. Tudományos Ismeretterjesztő' Társulat, Budapest, 1970.
