A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 1. Becsákné Tornay Enikő - Gaál Márta (Agrárközgazdasági Intézet): Aszálykár-bejelentések vizsgálata az öntözés alkalmazásának szempontjából
illetve önkéntes belépésre is lehetőség nyílik, a rendszer jelenleg mintegy 3,7 millió hektár földterületet fed le. A termelők az Egységes Kérelemben bejelentett területek után kárenyhítési hozzájárulást fizetnek, melynek mértéke az elmúlt években szántóföldi zöldségtermesztés és ültetvények esetében 3000 Ft/ha, egyéb szántóföldi kultúrák esetében 1000 Ft/ha volt évenként (2021-től másfélszeresére emelték). Kárenyhítő juttatásra akkor jogosult a termelő, ha a káreseménnyel érintett növénykultúrában 30%-ot meghaladó hozamcsökkenés következik be, és a károsodott növénykultúra hozamérték-csökkenése meghaladja a 15%-ot (Lámfalusi és Péter, 2021). Vizsgálataink során az MKR-be bejelentett adatok alapján elemeztük az aszálykárok előfordulását és azok kapcsolatát az öntözőrendszerek által lefedett területekkel, valamint az Egységes Kérelemben bejelentett öntözött táblákkal. AZ ASZÁLYKÁROK HAZAI JELENTŐSÉGE A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (továbbiakban Mkk. tv.) 2017-től az alábbiak szerint határozza meg az aszályt: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31°C-ot. A kockázatkezelési rendszer részeként az Mkk. tv. szerinti kritériumoknak való megfelelést az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján egy kimondottan meteorológiai célú interpolációs módszerrel egy szabályos rácshálózat pontjaira határozza meg1. Az MKR adatai alapján megfigyelhető, hogy a tagok által befizetett kárenyhítési hozzájárulás az elmúlt években (2015-2019) alig változott, míg a kifizetett kárenyhítő juttatások összege szinte folyamatosan nőtt (de 2017-ben változott a kifizetések jogosultsági feltétele, a hozamértékcsökkenés nem üzemi, hanem növénykultúra szinten kerül figyelembevételre). A kifizetésekből (2016 kivételével) gyakran jelentős arányt képviselt az aszálykár miatti kifizetés, kiugróan nagy arányú volt 2015-ben (70,4%), 2019-ben pedig az aszálykárra kifizetett kárenyhítő juttatás meghaladta az összes befizetett kárenyhítő hozzájárulás értékét (1. táblázat). Megnevezés 2015 2016 2017 2018 2019 Befizetett kárenyhítési hozzájárulás (millió HUF) 4 160,1 4 184,6 4 166,9 4 088,2 4 120,8 Kifizetett kárenyhítő juttatás (millió HUF) 6 049,9 4 928,0 7 160,3 7 607,5 13 776,5 Aszálykárra kifizetett kárenyhítő juttatás (millió HUF) 4 261,7 7,9 1 970,9 3 858,3 6 500,2 Aszálykárra kifizetett kárenyhítő juttatás aránya az összes kifizetésből (%) 70,4 0,16 27,5 50,7 47,2 1. táblázat. Az aszálykárra kifizetett kárenyhítő juttatás alakulása az elmúlt években Forrás: MÁK adatok alapján készült az AKI Környezetkutatási Osztályán 1 Agrárkár-enyhítés. Időjárási információk mezőgazdasági káresemény bejelentéséhez, https://agro.met.hu/
