A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 1. Becsákné Tornay Enikő - Gaál Márta (Agrárközgazdasági Intézet): Aszálykár-bejelentések vizsgálata az öntözés alkalmazásának szempontjából
2015-ben az aszálykár-bejelentéssel érintett területek nagysága 121 ezer hektár volt, a legjelentősebb károk (50 millió forint feletti) elsősorban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, valamint Hajdú-Bihar megye keleti részén lévő járásokban fordultak elő (Kemény és Lámfalusi, 2016). Kevésbé volt aszályos 2017, amikor 51 ezer hektárnyi területről érkezett bejelentés. A kifizetett kárenyhítő juttatás 11 járásban haladta meg az 50 millió forintot, melyek az országban elszórtan helyezkedtek el (Kemény és Lámfalusi, 2018). 2018-ban közel 87 ezer hektárra jelentettek be aszálykárt, és 96 járásban történt aszálykár-kifizetés. A kifizetett kárenyhítő juttatás értéke 51 járásban nem érte el a 10 millió forintot, míg 20 járásban meghaladta az 50 millió forintot. Ez utóbbiakból 11 járás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található (Lámfalusi és Péter, 2020). A rekord meleg 2019-es évben több mint 160 ezer hektárra érkezett aszálykár-bejelentés, és 129 járásban fizettek ki kárenyhítő juttatást. Az előző évtől eltérően az érintett járások többségében (94 járásban) a kifizetett kárenyhítő juttatás értéke meghaladta az 50 millió forintot, és kiemelkedett a Makói, Mátészalkai, Törökszentmiklósi és a Hódmezővásárhelyi járás, ahol a kifizetés meghaladta a 300 millió forintot (Lámfalusi és Péter, 2021). ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgálatok alapjául az MKR adatbázisa szolgált. A bejelentett, illetve elfogadott károsodott területekre vonatkozó adatok a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által működtetett Kármegállapítási Munkafolyamatot Támogató Rendszerből (KMTR) származnak. Az adatbázis parcella szinten tartalmazza a kárnemet, a káresemények dátumát, a károsodott terület nagyságát, a növénykultúrát, valamint a kár elfogadására vagy elutasítására vonatkozó döntést. A be- és kifizetésekre vonatkozó adatokat a Magyar Államkincstár (MÁK) kezeli és bocsátja az AKI Agrárközgazdasági Intézet rendelkezésére. A kárenyhítési hozzájárulás mértéke parcella szinten, míg a kárenyhítő juttatás üzemi szinten, a növénykultúra és a kárnem szerinti bontásban áll rendelkezésre. Az öntözött parcellák ismeretéhez szükséges volt az Egységes Kérelem parcella adatbázisában szereplő, öntözésre vonatkozó (igen/nem) adatokra is. A területek öntözött vagy nem öntözött megjelölése elsősorban a gazdálkodók bejelentésén alapul, az öntözővíz felhasználásának időpontjára és mennyiségére vonatkozó adatok nem álltak rendelkezésre, valamint a vízjogi engedélyes adatokkal való összehasonlításra sem nyílt lehetőség A KMTR-ben bejelentett, és azon belül az elfogadott káreseményekhez tartozó károsodott területeket a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) blokkjaira aggregáltuk, amely során a többször károsodott területek mérete összegződött. Az adatbázisból lekérdezett adatokat a blokk-fedvényekhez csatoltuk, ehhez azonban több esetben szükség volta blokkazonosítók változása miatti eltérések javítására. A mezőgazdasági vízszolgáltatás 68 db öntözőrendszeren keresztül történik. Az öntözőrendszer általában egy fővízkivételi műhöz tartozó, a domborzati viszonyok által meghatározott és csatornarendszerrel ellátott legmagasabb rendű nagykiterjedésű vízgazdálkodási és üzemeltetési egység. A rendszereken nem kizárólag a mezőgazdasági célú vízigényeket elégítik ki, számos esetben többféle funkciót is betöltenek pl.: ivó-és ipari víz biztosítása, ökológiai vízpótlás, rekreációs célú vízpótlás. Az öntözőrendszerek hatásterületét a vízügyi igazgatóságok határozzák meg műszaki és vízkészlet-gazdálkodási szempontok és feltételek alapján. Az öntözőrendszerek hozzárendelése a blokkokhoz a területüket legnagyobb arányban lefedő rész alapján történt (Spatial join Largest overlap). Az
