A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 23. Dr. Szlávik Lajos (nyugdíjas, MHT elnök): A 2010. októberi vörösiszap-katasztrófa vízminőségi kárelhárítási munkái

Az iszapminták vizsgálata, a helyszíni tapasztalatok, és a mérések alapján összefoglalva megállapították, hogy a Torna-patak medre, ezen belül a kisvízi meder vörösiszap szennyeződése két részre osztható. Az egyik, a X. számú zagykazetta és Kolontár környezetében található (24+500-25+500 fkm), ahol jelentős terhelést kapott a meder, itt 12-14 cm vastag vörösiszap rakódott ki a meder fenekén, a rézsűkön az iszap vastagsága mindössze néhány cm volt.

A Kolontár alatti részen egészen a torkolatig (0+000-24+500 fkm), a jelentős fenékesés miatt a mederben nem tudott lerakódni az iszap, így ezeken a részeken csak néhány mm, esetleg

I, 0-1,5 cm vastagságú volt a vörösiszap. A nagyvízi meder padka részét azonban - a lassúbb áramlás miatt - 5-7 cm, néhol 10 cm vastagságú iszapréteg borította.

A NYUDUKÖVIZIG a Marcalon 2010. október 15-én és november 2-án Kemenespálfánál és Kamondnál, november 2-án Kemeneshőgyésznél és Nemeskocsnál végzett üledékminta-vizsgálatot. Csónakból szondarúddal, illetve „kiszúró" mintavevővel üledékmintákat vettek és elvégezték ezek vizsgálatát a vörösiszap- és a gipszréteg vastagságának meghatározására. A Marcal padkáján felmérésre került az iszapréteg vastagsága. A padkán kiülepedett iszap vastagsága Karakó és Boba térségében átlagosan 30-40 cm, lejjebb 15-20 cm volt.

Az iszapminták (vörösiszap+gipsz+természetes üledék) nehézfémtartalma a Marcal folyásirányában csökkent. Ez a csökkenés két okból következett be. Egyrészt az adagolt gipsz lecsökkentette az iszapban a vörösiszap, így összességében a nehézfémek arányát is. Másrészt, a vörösiszap az áramlással természetesen nem azonos koncentrációban jutott tovább a folyómederben, azaz a folyásirányban gipszadagolás nélkül is eleve csökkenő koncentrációban jelent volna meg.

Az elöntött területen végzett talaj-mintavételek adatai szerint a vörösiszapban található nehézfémek a talajban nem jutottak 10 cm-nél mélyebbre. Ez azt jelenti, hogy a mélyebb talajrétegek és az első vízadó réteg közvetlenül nem volt veszélyeztetett, illetve a talajban a szennyezettség a határértéket nem haladta meg (MTA-BM OKF 2015).

II. VÉDEKEZÉS A VÍZFOLYÁSOKON

A vörösiszap szennyezéssel érintett három környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság a vízminőségi kárelhárítási tevékenységük keretében a káreseményről való értesülés után, a szennyezőanyagnak a működési területünkre érkezésekor, vagy azt megelőzően általában a következő kármegelőző intézkedéseket tette:

• vízminőségi kárelhárítási készültségi fokozatok elrendelése, tájékozódás, felderítés, kapcsolatfelvétel;

• Információs és kommunikációs hálózat kialakítása (társigazgatóságokkal, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekkel, érintett önkormányzatokkal, katasztrófavédelmi igazgatóságokkal, rendőri szervekkel, vízhasználók stb.);

Kolontár közúti híd, Devecser közúti híd, Somlóvásárhely közúti híd, Tüskevár közúti híd, Karakó 8.

sz. főút közúti híd (5. kép).

5. kép. Iszap mintavétel csónakból