A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 23. Dr. Szlávik Lajos (nyugdíjas, MHT elnök): A 2010. októberi vörösiszap-katasztrófa vízminőségi kárelhárítási munkái

• műszaki ügyelet megszervezése; • figyelmeztető táblák kihelyezése a közúti hidakra; • védelmi osztag felállása; • bevezető zsilipek lezárása az indokolt helyeken; • vízhasználók, önkormányzatok értesítése; • halászatra jogosultak értesítése (halmentés); • fokozott vízfigyelés; • folyamatos pH, vezetőképesség mérések; • tér-és vonalvilágítást telepítése az indokolt helyeken • az első gipsz-szállítmányok fogadása. A három igazgatóság a vízminőségi kárelhárítási tevékenységük során általában a követ­kező operatív intézkedéseket tette: • gipsz beszórása vízfolyásokba; • a szennyezett víz savazása; • a szennyezett víz levegőztetése vízsugaras levegőztető berendezésekkel; • mederduzzasztó kőgátak, fenékküszöbök építése; • vízrajzi mérések folyamatos végzése; • vízminőségi monitoring megszervezése (mérőhelyek kialakítása, mérőcsoport létreho­zása, műszerbeszerzések, vízminőség mérés); • haltetemek összegyűjtése, elszállítása • a Marcalt és térségét veszélyeztető szennyezés hatásának vizsgálata a térségi vízmű­vek, ivóvízbázisok, vízhasználatok tekintetében; • a lakosság folyamatos tájékoztatása; • a kárelhárítás folyamatos fotódokumentálása (légi felvételekkel is); • az indokolt helyeken parti figyelőszolgálat működtetése. A három KÖVIZIG a Torna-patakon és a Marcalon 17 ponton beavatkozási helyeket alakított ki (ezek részben egybeestek) (5. ábra és 4. táblázat): • 14 gipsz adagoló és bekeverő helyet, • 8 fenékküszöböt (mederduzzasztót), • 3 ecetsav adagoló helyet, • 7 szelvényben levegőztetést. A X. vörösiszap-kazetta október 4-i gátszakadását követően, a megnyílt gáttesten keresztül - változó mértékben -, de folyamatosan érte szennyezőanyag-terhelés a Torna-patakot, ezért a védekezési technológia megválasztásánál és végrehajtásánál erre figyelemmel kellett lenni. Folyamatosan fennállt Kolontár község veszélyeztetettsége is. Erre tekintettel a vízminőségvédelmi beavatkozásokat folyamatosan fenn kellett tartani, mindaddig, amíg a gát­szakadás végleges bezárása nem készült el. Kolontár község és a Torna-völgy védelmére egyedi műszaki beavatkozásokat kellett végrehajtani, védőgátakat kellett építeni. 11.1. Fenékküszöbök (mederduzzasztók, ülepítőterek) építése, kialakítása Október 6-9. között összesen 8 helyen építettek ki kőszórásos fenékküszöböt (mederduzzasz­tót) a vízáramlás lelassítására és ezáltal a lebegő anyagok kiülepítésére. A kialakított műtárgyak egyben gipszadagolási pontként is szolgáltak. Az adagolas ezeken a helyeken gipsz depóniákból történt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom