A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 18. Dr. Papp Ildikó - Kovács Richárd (ÉDUVIZIG): Vízügyi egyezmények összehasonlítása nemzetközi tavakon

1959. november 5-6. között a svájci St. Gallenben megalakult a Nemzetközi Vízvédelmi Bizottság a Boden-tóért (Internationale Gewässerschutz-kommission für den Bodensee - IGKB), azzal céllal, hogy a szomszédos országok a tó tisztántartásához az erőfeszítéseket közösen és összehangoltan tegyék meg. 1960. évi október 27-én írták alá az egyezmény a Boden-tó szennyeződések elleni védelméről (Übereinkommen über den Schutz des Bodensees gegen Verunreinigung), mely 1961. november 10. napjával hatályos. {https://www.igkb.org/start/}

A Fertő tó (AT-HU)

A Fertő a legnyugatibb eurázsiai sztyepptó, mely a Wulka-hegység (Alpok) keleti lábánál, a Fertőzug szélén létrejött lesüllyedt részen, ill. Magyarország észak-nyugati részén, a Fertőtájon belül helyezkedik el (3. és 4. ábra). Medencéje egészen a szabályozások koráig szoros kapcsolatban volt a Hansággal. Árvíz idején a Dunával és mellékfolyóival vízrajzi egységet képezett. A Fertő tó vízgyűjtőjének kiterjedése 1116 km2, melyből a teljes tófelület 309 km2 (116,00 m o.A.f. szinten). A tó mintegy % része (75 km2) magyar, % része (234 km2) osztrák területen található. A tó észak-déli irányban 36 km hosszú, középen 6 km, a két végén 11 km széles, sekély vízmélységgel (1,0-1,4 m) rendelkezik. A tó átlagos víztartalma mintegy 400 millió m3. A tó korábbi szélsőséges vízjárása a meteorológiai viszonyok mellett a vízgyűjtő és a tóterület 2,6:l-es arányával magyarázható. {Márkus, 1995, p. 5-6.}, {Padisák, 2005, p. 66-67.}

r

3. ábra: A Fertő tó 4. ábra: A tó vízgyűjtője és a Hanság-főcsatorna

Forrás: {Sütheő, 2007}, {Kalmár, 1982}

A XIX. század elejéig a Fertő tó vízszintjének az alakulását a természetes hidrometeorológiai és a tókörnyéki terepviszonyok együttesen határozták meg. Ez a szélsőséges esetekben kiszáradásokhoz, ill. megáradásokhoz vezetett. {KALMÁR, NÉMETH, 2002} A tó kedvezőtlen, szélsőséges vízjárásának mérséklése érdekében különböző mesterséges beavatkozások történtek (kapcsolódó vízrendszer szabályozási munkái, Fertőszéli zsilip és a Hanságfőcsatorna megépítése). A két ország között az első jogi szabályozást az 1928-ban megkötött Bécsi Szerződés teremtette meg, ebben rögzítették a kétoldalú érdekeltségi körbe tartozó vizek fenntartásához a két állam hozzájárulását. Később az 1928. évi megállapodásra épülően 1956. április 9-én megkötötték az egyezmény az Osztrák Köztársaság és a Magyar