A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
5. Szekció - Vízügytörténet - 14. Valendorfean Barbara (FETIVIZIG): Az 1970. évi árvíz és következményei
Az 1970-es árvíz során a Felső-Tisza vidékén kiömlött víz mennyisége 200-300 millió m3-re tehető, amely mai viszonylatban azt jelenti, hogy mindhárom tározó nyitására szükség lenne, hogy ezt a mennyiséget biztonságosan el tudjuk vezetni. További fejlesztések A további fejlesztések megalapozása érdekében Romániával közös pályázatot nyújtottunk be a „Töltéskorona burkolat tervezése és kivitelezése a Túr-Palád-Batár töltésen Túrterebestől Magosligetig’' címmel. 2014-re befejeződtek a 22,6 km hosszban kivitelezett koronaburkolat építési munkái. A Felső-Tisza alegységben viszonylag több, a térképen (3. ábra) jól látható, nagyobb kiterjedésű területen is magas az adott vízmélységtartományhoz tartozó árvízi veszélyeztetettség. Emiatt a Felső-Tisza vidéken jelenleg is fontos fejlesztési stratégia a korszerűsítés, amely a rendszer minden elemére ki kell terjedjen. 3. ábra: A Felső-Tisza tervezési alegység 0,5-3 m vízmélység tartományhoz tartozó veszélytérképe (ÁKK, 2014) Ennek okán a már említett nem szerkezeti intézkedések közül kiemelt szerepe van az árvízi előrejelzés fejlődésének is. A kezdetektől fogva az előrejelzés főbb feladatai közé tartozott, az hogy az árvíz előfordulásának lehetőségét, valamint a tetőzések várható időpontját és szintjét előre tudják jelezni. Az évek során az előrejelző rendszerfejlesztésében a minél nagyobb pontosság elérése, ezzel párhuzamosan az időelőny - az az idő, ami az előrejelzés kiadása és az előre jelzett esemény között eltelik - növelése volt a cél. A távjelző központok létrejöttével a csapadék hullásával egy időben képesek voltak az árvizek előrejelzésére is. Az 1970-es árvíz hatására bekövetkező fejlesztés hatására a radarállomás szolgáltatta az eső-, és zivatar jelentéseket az árvízi előrejelző és riasztó szolgálatban (Stelczer, 1971). Az automatizálás a XX. század második felében jelent meg, mely segítségével nagy mennyiségű információt a számítástechnikai eszközök felhasználásával lehet gyorsan továbbítani. Mivel a Felső-Tisza-vidéke országhatárokkal osztott vízgyűjtőterület, ebből adódóan az árvízi előrejelzés külföldi adatok nélkül nem jöhet létre. A vízrajzi távmérő rendszerek összekapcsolása lehetővé tette az egységes automatizált monitoring rendszert.
