A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

5. Szekció - Vízügytörténet - 12. Dr. Szlávik Lajos (nyugdíjas, MHT elnök) - Fejér László (nyugdíjas): Szemelvények a Körösök szabályozásának és árvizeinek történetéből

és alsó szakaszokon éppen tetőzés körüli első árhullámra. Gyulánál 719 cm-rel a történelmi rangsor harmadik legnagyobb tetszése alakult ki, míg Antnál mindössze 1 cm-rel alakult ki kisebb tetőzés, mint az első árhullámnál. Kiemelkedően magas volt a tetőzés a Kettős-Körösön Békésnél (891 cm), amely negyedik a történelmi rangsorban. 1980-ban ennél mindössze 25 cm-rel magasabb értéknél következett be a hosszúfoki töltésszakadás. Román területen az első árhullám idején működésbe lépett a tamásdai tározó, míg magyar területen a mályvádi és a mérgesi tározó esetében előkészületeket kellett tenni a tározók megnyitására, de erre végül nem volt szükség (KÖVIZIG 1988). 5.15. Az 1989. évi árvíz 1989-ben az igen csapadékos április után május 6-8. között egy hideg, nedves légtömegeket szállító ciklon hatására a Fekete- és a Sebes-Körös vízválasztójának környékén 100 mm-t meghaladó csapadék hullott. Részben ennek következtében, részben pedig a Románia területén megépült és üzemelő mezőtelegdi tározó meghibásodása miatt új LNV alakult ki a Sebes-Körösön Körösszakálnál (518 cm). Egyidejűleg a Fekete-Körösön is heves árhullám indult el: Belényes375 cm-rel - az akkori LNV alatt mindössze 10 cm-rel - tetőzött. A folyó vízszintje Antnál 2 nap alatt 800 cm-t emelkedett és a 856 cm-es tetőző vízszint értéke csak 144 cm-rel maradt el az 1981. évi legnagyobb értéktől. Jelentős mértékű volt itt az áradás intenzitása is (30 cm/h). Ugyancsak jelentős volt a maximális vízszint esésének értéke Ant és Remete között (544 cm). Ez utóbbinak köszönhetően, valamint arra a tényre tekintettel, hogy a Fehér-Körös árhulláma nem érte el a magyar területen a III. fokú árvízszintet, így szükségtározó üzembe helyezése nem volt indokolt sem román, sem pedig magyar területen; az árhullám gyorsan levonult (Kiss 1989, Szappanos 1989). 5.16. Az 1995. évi karácsonyi árvíz Az 1995-96-os téli időszak csapadékösszegei az elmúlt évekhez képest kiemelkedőek voltak. Különösen a Tisza vízrendszerében hullott igen jelentős mennyiségű csapadék, amelynek azonnali lefolyását az 1995 karácsonya környékén kialakult enyhe időjárás elősegítette és így jelentős víztömegek jutottak a folyók medrébe. A csapadék eső formájában hullott le és megolvasztotta a vízgyűjtő területen lévő hótakarót. December 23-28. között a Fekete-Körös felső vízgyűjtőjén helyenként 200 mm csapadék hullott, de a Körösök vízgyűjtőjének többi részén is 100-150 mm volt ekkor a 6 napos csapadékösszeg. E csapadékok hatására a Körösökön jelentős méretű árhullámok alakultak ki, e folyók csaknem valamennyi védvonalán III. fokú, sőt Fekete- és a Kettős-Körösön rendkívüli készültséget is el kellett rendelni. A Körösökön több jelentősebb védelmi beavatkozásra került sor. A Fehér-Körös jobb parti védvonalain a magassági hiányos szakaszokon - mintegy 4,5 km hosszon - nyúlgát építésével végeztek töltésmagasítást. A heves árhullám miatt december 29-én a hajnali órákban megnyitották a mályvádi árvízi szükségtározót. Ennek eredményeként a Fehér-Körös Gyulánál december 29-én 785 cm-rel, 1 cm-rel az addigi LNV alatt tetőzött. A Kettős-Körös vízszintje ugyanezen a napon tetőzött Békésnél és mindössze 20 cm-rel maradt el az addigi legnagyobb értéktől. A Kettős-Körös alsó szakaszán a mérgesi szükségtározó megnyitását kotrógéppel végezték el december 30-án (KFIVM 1996, Pálinkás 1996, Szlávik-Galbáts-Kiss 1996, Szlávik- Varga-Váradi 1996, Szlávik-Váradi 1996, VITUKI1996). 5.17. Az 1999. évi árvíz 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom