A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
5. Szekció - Vízügytörténet - 12. Dr. Szlávik Lajos (nyugdíjas, MHT elnök) - Fejér László (nyugdíjas): Szemelvények a Körösök szabályozásának és árvizeinek történetéből
mederből s 7,5 km után eléri Szanazugot, ahonnan 11,5 km hosszú csatornán folyik Békésig, a Fekete-Körös régi medréig. Szanazugnál bevezették az új csatornába a Fekete-Köröst, így a Fehér-, Fekete-Körös egyesülése Békés helyett Szanazugnál következett be (2. ábra). A munkálatok zömét 1835-45, ill. 1856-60 közt hajtották végre, amikor is elkészült 60 átmetszés, illetve mederbővítés és a kétoldali töltésezés. 1861-ig mintegy 8 millió m3 földmunkát végeztek el az átmetszések és töltések létesítésénél. A munkálatok egy része azonban 1870 utánra maradt. A Fehér-Körös alsó folyásának átmetszései a csekély esés és agyagos meder következtében a várt ütemben nem fejlődtek, ezért 1897-98-ban és 1915-17- ben a torkolattól kezdődően felfelé 1-1,5 m mélységű gépi kotrást végeztek egészen Gyulaváriig. A szabad vízlefolyást biztosítandó, 100 m szélességben megállapított hullámtér csak úgy bizonyul elegendőnek, ha a hullámtéri terület minden év őszén teljes letakarításra kerül. A Fehér-Körös szabályozásánál nagy hiba, hogy a folyó fejlődésére semmi területet nem hagytak, ez a körülmény az elmúlt csaknem másfélszáz évben sok gondot okozott. A Fekete-Körös az eredetétől a torkolatáig sűrű erdőségeken folyt keresztül, és így természetes, hogy a legtöbb lefolyási akadályt a medret eltorlaszoló bedőlt fák képezték. A szabályozás első lépése 1825 után a medernek a lefolyási akadályoktól való megtisztítása volt. Ezt követően a meder kiágazásokat, oldalmélyedéseket töltötték át. E munkákat az érdekelt birtokosok, illetve községi közerők hajtották végre. 1844-55 közt 41 átmetszést létesítettek, melyeket később bővíteni kellett, továbbá áttöltöttek még meglévő oldalkitöréseket, úgy a jobb, mint a bal parton. A fenti munkákkal párhuzamosan nagyvízi szabályozási művekként már némi töltésezési munkák is folytak. így a talpasi és vadászi határban létesítettek töltéseket, Bél-Zerindtól Sarkadig egyes mélyedéseket töltöttek át, innen Békésig a jobb parton azonban munka nem folyt. A bal parton Anttól egészen Békésig folytonos védvonalat létesítettek. Az 1855. évi szabályozási terv, figyelembe véve a már korábban végrehajtott munkálatokat, a folyó síkvidéki szakaszán még meglévő 16 malom eltávolítását, a még szabadon lévő oldalkitörések áttöltését és Gyantétól Békésig összesen 35 új, a régiekkel együtt 76 mederátmetszést vett tervbe. Az átmetszéseket a kisvíz alatt 1 m-re, 3 m fenékszélességgel és 1:0,75 rézsűkkel tervezték építeni. Az 1855-ös gyulai árvíz katasztrófa miatt a Fehér-Körös vonalozását megváltoztatták s a Fekete-Körös alsó 1- 11 sz. átmetszése elmaradt. Doboz községnél, ahol a Fekete-Körös legjobban megközelítette a Gyula-békési-nagycsatornát, egy 380 m hosszú átvágással ide vezették a Fekete-Körös torkolatát. A mellékpatakok rendezésére vonatkozóan az 1855. évi terv előírta, hogy azokat a jobb parton a Görbéd, a bal parton pedig a Tőz-patakban kell összefogni és a Fekete-Körösbe vezetni (2. ábra). A Fekete-Körös mentén, a jobb parton Tenkénél kezdődik a töltés, s halad a Görbedi-patakig, innen a patak bal partján egészen a folyó visszahatásáig. A további töltés a Görbedi-patak jobb partján lévő domboknál kezdődik s halad a torkolatig, innen a Fekete- Körös jobb partján Antig, elzárva a Gyepes és a Kölesér kitöréseket, majd tovább egészen Békésig, ill. a Kettős-Körösig. A bal parton Feketetóttól a Kettős-Körösig tervezték a töltést úgy, hogy a töltések távolsága 95 m-nél kevesebb sehol se legyen. Az 1855. évi terv szerint e töltések 2,4 m koronaszélességűek, az akkori nagyvíz felett 0,80 m magasak voltak, a víz felöl 1:3, a mentett oldalon 1:1,5 rézsűvel. Az 1855. évi tervben előírt munkák - elsősorban a meder szabályozását szolgáló átmetszések - 1855-61 között jórészt elkészültek, de a töltésezés egyharmada későbbi időre, 1870 utánra maradt; a tervezett munkákat 1879-ig fejezték be. Mivel az átmetszésekkel a kívánt eredmény nem volt elérhető, a folyó beágyazódása nem 10
