A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
5. Szekció - Vízügytörténet - 12. Dr. Szlávik Lajos (nyugdíjas, MHT elnök) - Fejér László (nyugdíjas): Szemelvények a Körösök szabályozásának és árvizeinek történetéből
másodpercenként 2,2 m3-nek felel meg), 50 m-nyi esésű vízzel. Ezzel a nagyszabású munkával sikerült a Fehér-Körös szabályozása érdekében még az 1810-es években lerombolt 36 gátas vízimalom pótlásáról gondoskodni. A malomcsatorna nem csak árvízi szabályozási célokat szolgált (azzal, hogy lehetővé tette a Fehér-Körösből a malomgátak eltávolítását), hanem a Körös vidék első megvalósult többcélú vízi létesítménye is volt: iparcsatorna (új vízimalmok üzemeltetésére), belvízvédelmi mű (övcsatornaként funkcionálva felfogta a dombvidékről lefolyó vizeket), s végül öntözőmű. A malomcsatorna keresztezi a Csigért, amelyen eleinte felül, majd alul vezették át. Az 1843-ban üzembe helyezett mű ma is működik, egyes funkcióinak ma is megfelel (Nagy 1975). A Fehér-Körös medréből kihúzták a malomcölöpöket, eltávolították a lefolyási akadályokat, mederátmetszéseket létesítettek (Arad megye területén 81 átmetszést) és a folyót mindkét oldalról töltésezték. Békés megyére nézve így igen veszedelmes állapot keletkezett, mert az árhullámok levonulását az Arad megyeiek erősen meggyorsították, s a Fehér Körös Békés megyei árterülete az eddigieknél is többet szenvedett a hirtelen rájuk zúduló árvizektől. Békés megye is beavatkozásra kényszerült, kitermelték a mederbe szakadt fákat, kihúzták a malomcölöpöket, Gyulán és Gyulaváriban egy-egy átmetszést létesítettek. VederStmeHzftsek ^ Fekete-Körösön 1901-ig Gyonto-8ékés <özött: '76 190’-14 Szőre/jg-Tomösdo között: 16 Tenke «rcoAiyoiAs tíatt »Wolyűíok . _ , ’V-leeaLU* \S*ékudv«ry o Fekete-Körös Otvfigöso ^ o Fen ér-Körösről 15 rnoiom o Fekete-Körösről 16 melóm citóvoiítóso 4t ólmetszés Arod megyében (1834-40) ,3 2. ábra. Vázlatrajz a Fehér-. Fekete- és Kettős-Körös szabályozási munkáiról Az 1855. évi szabályozási terv az Arad megyei szakaszt kisebb, a Békés megyeit nagyobb részben érintette. Ennek értelmében a töltésekkel szűkre szabott hullámteret 100 m-re szélesítve, a töltéseket egészen Székudvartól Békésig átépítették. Békés megyében új átvágásokat terveztek s a régieket kibővítették (2. ábra). E terv szerint a Fehér-Körös Gyulán átmenő szakaszát 50 m-re bővítették volna, de ez nem került kivitelezésre, ugyanis az 1855. évi árvíz Gyulát jóformán teljesen elpusztította. Elhatározták ezért, hogy a folyót a városon kívülre helyezik, és 1856-1858-ban meg is építették az összesen 19,6 km hosszú Gyula-Békési-nagycsatornát, amely Gyulavárinál indul ki a régi 9
