A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)

7. SZEKCIÓ - Vízügyi beruházások tapasztalatai - 9. Polgár Antal (ÉDUVIZIG): A Nicki duzzasztó rekonstrukciója

Az összesítőből kitűnik, hogy a műtárgy építése az előre tervezett költségeken belül megvalósult. Ennek és a jó minőségben elvégzett munka ellenére sem hozott azonban kedvező változást azonnal a műtárgy a társulat életébe, mivel takarékpénztári csődök, betétek zárolása olyan munkaprogram redukálásra és megszorító intézkedések megtételére kényszeríttette a társulatot, amelybe még az alkalmazotti járandóságok 25 - 30 % csökkentése is beletartozott.

2. A duzzasztónál végzett beruházások, felújítások, rekonstrukciók

A Rábaszabályzó Társulat a műtárgyat az adott kor legmagasabb technikai színvonalán kívánta megépíteni, fenntartani és üzemeltetni. A működtetés létszámigénye az összköltségek tekintetében nem hasonlítható össze a mai kor gazdasági környezetével. Szintén adottság volt a hálózati energiaszolgáltatás teljes hiánya. Ennek tükrében vizsgálva a műtárgy első évtizedének üzemeltetését, megállapítható volt, hogy eleget tett a tervezés során megfogalmazott követelményeknek.

Fenntartási és felújítási prognózisokat tekintve, az előzetes elképzelések minimum ötven éves nagyfelújítás nélküli üzemet feltételeztek. Ezen elgondolásokat egyrészt a háborús konfliktus, másrészt pedig a technikai fejlődés gyorsasága írta át. A duzzasztó teljes életkorára vonatkozó, meghatározott konkrét időtartamra történő utalás nem található a korabeli dokumentumokban.

2.1. A II. világháborús rongálódások helyreállítása

A duzzasztó megépítése és a II. világháború közötti időszakban a duzzasztónál nagyobb felújítást vagy beruházási munkát nem végeztek. A háború alatt a duzzasztó és a vízrendszer az akkori körülmények között üzemelt.

1945 tavaszán a dunántúli harcok elérték a Rába vonalát. A térségben a német Totenkopf és a Magyar hadsereg alakulatai vegyesen védekeztek. Az árvédelmi töltéseket használták a harcok során védelmi állásoknak, ezekbe lövészgödröket és géppuska fészkeket ástak. Magát a Rába folyót pedig terepakadályként gondolták. A visszavonuló csapatok a duzzasztó járóhídjának jobb parti nyílás felett lévő részét felrobbantották. A közvetlen harcok során a duzzasztónak csupán az utófenék része szenvedett aknatalálatok miatt rongálódást. A duzzasztóművön olyan golyónyomok, műit amilyenek az egyéb kárt szenvedett épületek oldalfalán voltak láthatók, nem keletkeztek.

A háborús rongálódások helyreállítása keretében a duzzasztónál kijavították az utófeneket és újjá építették a jobb parti járóhidat. A munkákat a hároméves terv keretein belül végezték. A munkálatokat a társulat megbízásából a duzzasztót építő Széchy Endre vállalkozó végezte. Építőipari vállalkozását, ezen munkák során államosították.

2.2. Az 1965-ös árvizet követő helyreállítások

2.2.1. Az 1965-ös árvíz rövid története

A múlt század ötvenes hatvanas éveiben több jelentős árhullám vonult le a Rábán. Ezek közül az 1965 évi tavaszi volt a legnagyobb.

A vízrajzi észlelési adatokkal alátámasztott Rábai árvizek közül az 1965 évi volt a legmeghatározóbb, ugyanakkor a legtöbb bizonytalanságot magában rejtő is a térség tekintetében. El kell mondani, hogy abban az évben nyolc árhullám is levonult. Ezek közül a legnagyobb katasztrófát az április végi okozta. A hónapban az egész vízgyűjtő területén az átlagosnál lényegesen nagyobb csapadék esett, különösen az április 20.-a körül kialakult ciklon hatására. Mennyisége pár nap alatt elérte a 100 - 130 millimétert. Ez gyakorlatilag megközelíti a havi átlag kétszeresét. Mivel a megelőző időszak is csapadékos volt, a talaj telítődött és az esőzés jelentős hányada lefolyt. Az esőzés hatására a domborzati viszonyok következtében az országhatárt szelő vízfolyások szinte mindegyikén, csaknem egy időben, az eddig észlelt maximumot meghaladó, de a további esőzések hatására szokatlanul tartós és ismétlődő, tehát nagy vízmennyiséget jelentő árhullámok jelentkeztek a határnál. Ezek aránylag hosszantartó elöntéseket okoztak magyar területen a vízfolyások töltésezetlen szakaszán és a tetőzések egybeesése következtében igen nehéz helyzetet alakítottak ki a már töltésezett folyószakaszon is.

A Rába április 22.-én Szentgotthárdnál 425 cm-el tetőzött. Ez 45 cm-el alatta maradt az addigi maximumnak. Az árvizet kiváltó esőfront Nyugatról keletre vonult, és egymás után kapcsolta be a Rába, a Lapincs, a Pinka, a Sorok, a Gyöngyös és a Répce vízgyűjtőjén a völgyeket az árvízi