A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
7. SZEKCIÓ - Vízügyi beruházások tapasztalatai - 9. Polgár Antal (ÉDUVIZIG): A Nicki duzzasztó rekonstrukciója
levezetésbe. Ennek következtében a Rába főmeder és a mellékvízfolyásainak árhulláma tetőzés közelében találkozott a Rába völgyében. Ezért annak ellenére, hogy a vízállás Szentgotthárdnál még 45 cm-el alatta maradt az 1904-ben észlelt maximumnak, a Körmend alatti vízállás az eddigi maximum felett alakult ki. Ilyen szintek és vízhozamok mellett a völgyeket átszelő utakon épült hidak a vizet emészteni nem tudták, és a visszaduzzasztás következtében a Rába völgyében 19 község mélyebben fekvő lakott területe víz alá került. Ugyancsak jelentős elöntések keletkeztek Sárvár városban is. Itt találkozott a Rába és a Csörnöc - Herpenyő patak árvize április 24.-én. Együttesen meghágták a várost védő régi nyárigátat, melynek következtében a város egynegyede elöntésre került. A kritikus helyzetet fokozta, hogy a lakott területeket elöntő víz csak a vasúti töltésben lévő szűk nyílású hídján tudott tovább folyni. A híd és a vasúti töltés visszaduzzasztó hatása tovább növelte a városban az döntési szintet. A helyzet enyhítése érdekében a vasúti töltést április 24. én 9— kor felrobbantották. A robbantást annak ellenére végrehajtották, hogy az előző napon közvetlen a Rábai árhullám hatására, a cukorgyártól északra 300 m hosszban át is szakadt. Ez a víztömeg érte el a folyó Sárvár alatti töltésekkel védett szakaszát április 23.-án. A töltések 1 %-os valószínűséggel számított árvízszinthez képest 50 - 100 cm es biztonsággal voltak kiépítve. A helyileg jelentkező vízszintek azonban nem igazolták a számított értékek helyességét. így a bal parton Rábapaty, a jobb parton pedig Sitke térségében 440 cm-es ragyogói vízállásnál 5-5 lan hosszban átbukott a víz a töltéseken. Ezt követően április 24.-én 1— kor a bal parti töltés a 80+010 - 80+045 tkm és a 78+040 - 78+080 tkm között, majd 3M kor a jobb parton pedig a 79+450 - 79+462 tkm és 3— kor a 78+740 - 78+780 tkm között meghágás következtében átszakadt. A bal parti szakadásokon kiömlő víz Felsöpaty, Uraiújfalú és Nick községek határában vonult le a Kőris és a Kőris - árapasztó völgyében. Elszakította a Celldömölk - Fertőszentmiklósi vasútvonal töltését majd növelte a Répce árvízéből származó elöntést Répcelaknál. A Répcén levonuló árhullám nagyságára és hevességére jellemző, hogy az árapasztó csatorna Újhídnál lévő mércéjén a vízállás négy és fél óra alatt 270 cm-t emelkedett és április 23.-án 3— kor 420 cm-el tetőzött. 90 cm-el meghaladva az addigi maximumot. Ugyanakkor a tetőzés idején már Répcelaknál a magasparton és a vasútvonalon keresztül is bukott át víz. A Répce árapasztó tehát nem is kapta meg a teljes Répce árvizet. 23.-án 4— kor az árapasztó bal parti töltésén bekövetkezett két szakadás meghágás következtében történt. A jobb parton is átbukott a víz a 7+400 - 7+500 tkm szelvényeknél, de ezt sikerült a védekezésnek megszüntetni. A bal parti töltésszakadáson kiömlő víz a hanság irányában a Répce Kardos ér Kis-Rába völgytiletét követve Csánig, Dénesfa, Cilák, Gyóró, Hövely, Vittnyéd, Agyagosszergény, Beled, Vica, Mihályi, Kisfalud községeket és Kapuvár várost érintette. Az árapasztó bal parti szakadásainak elzárását azonnal megkezdték. Nehezítette azonban a munkát, hogy időközben a Rába árhulláma is éreztette hatását. Ennek következtében az Ujhidi vízmércén 24.-én 22 órakor a vízállás — a Répce árvizeinek tetőzése után 42 órával ismét tetőzött. Ilyen körülmények között a bal parti szakadások elzárásai nem jártak sikerrel és csak az apadás bekövetkeztekor 28.-án voltak befejezhetők. A Répce-árapasztó a Sárvár alatt bekövetkezett töltésszakadások hatására, mint lokalizációs vonal újabb nehéz helyzetbe került április 24.-én délután, amikor a kiömlött rábai víz elérte az árapasztó jobb parti töltését, azon átbukott, majd 24.-én 16 órakor a 4+250 - 4+330 tkm-nél 25.-én 5 órakor a 0+350 - 0+400 tkm-nél átszakította azt. A szakadásokon keresztül átbukó víz az árapasztóba beömölve erősen támadta a szemben lévő bal parti töltést. Egy itteni szakadás elöntéssel fenyegette volna a Kis-Rábától mint vízválasztótól keletre elterülő Rábaközt és végső soron Győr városát is. A sikeres beavatkozásnak köszönhető, hogy a Répce-árapasztó teljesítette egy felette történő Rábai gátszakadás lokalizációs feladatát. 2.2.2. Az 1965. évi árvíz során a Nicki duzzasztóban keletkezett károk A duzzasztó üzemeltetése az árvíz idején jelentős nehézségekkel volt csak végezhető. Sajnálatos módon a bal parti nyílásban lévő nyerges gátat nem sikerült egyáltalán lefektetni. Ez miatt az alvízi mederfenék közelében a gáttesttel párhuzamos keresztirányú áramlás alakult ki. Ez a rendellenes vízmozgás a Pfletschinger utófenék alól a kavicsot nagymértékben kimosta. Az állva maradt nyílás előtti felvízen, a nyerges gát felső éléig a görgetett hordalékból kavicszátony képződött. A nagyműtárgy szinte valamennyi nyílásában uszadék fák akadályozták a nyerges gátak felállítását.
