A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
3. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 4. Berger Ádám - Dr. Cimer Zsolt (NKE Víztudományi Kar): Operatív Aszály- és Vízhiánykezelő Rendszer működése és lehetőségei
A 4. ábrán látható, hogy az elmúlt 118 év átlagos csapadékösszegeiből képzett exponenciális trendvonal csökkenő tendenciát mutat. Bár 2018-ban átlagos mennyiségű csapadék hullott (607,7 mm), ez az érték az 1981-2018 közötti intervallumot vizsgálva minimálisan, de több (101 %). [2] A fentieket összegezve határozottan megállapítható következtetés, hogy a Föld, s azzal összefüggésben hazánk éghajlata változott és a jövőre nézve is e tendencia rajzolódik ki. A társadalmi szerepvállalás egyre szélesebb körben való terjedése, a legalacsonyabb szinteken való feltűnése lassíthatja a vizsgált folyamatokat, kiváltképp a káros anyag kibocsátás csökkentésével. További kárcsökkentő, illetve megelőző lehetőség a monitoring rendszerek kiépítése és üzemeltetése. 2. AZ ASZÁLYKÁR JOGI ÉS FOGALMI HÁTTERE A szélsőséges időjárási viszonyok következtében elengedhetetlenné vált a jogszabályi háttér aktualizálása, így az aszály és az aszálykár jogi háttere is új értelmezést kapott. A vonatkozó, 2011. évi CLXVIII. törvény a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről 2017-ben került módosításra, melynek értelmében az „ Aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázah’iselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül a) a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy b) a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot. ” [3] A módosítás értelmében az aszály új fogalma már figyelembe veszi a csapadékadatokat, a hőségnapokat és az evapotranszspirációt. Az „Aszálykár: a kockázah’iselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz. ” [3] Tehát abban az esetben, ha nem áll optimális volumenű felvehető víz az adott növénykultúra rendelkezésére, akkor hozamcsökkenés következik be. [4] A termelőknek lehetőségük van az aszálykár-enyhítési rendszerhez való csatlakozással, a bekövetkezett aszálykár részbeni ellentételezésére. [5] Azonban ez már az úgynevezett kárkövető magatartás, amelynek fenntarthatósága megkérdőjelezhető. 3. OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNYKEZELŐ RENDSZER A meteorológiai anomáliák közül az aszály okozta problémák kezelésére a vízügyi ágazat, a KITE Zrt. és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével, létrehozta az
