A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
3. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 4. Berger Ádám - Dr. Cimer Zsolt (NKE Víztudományi Kar): Operatív Aszály- és Vízhiánykezelő Rendszer működése és lehetőségei
Operatív Aszály- és Vízhiánykezelő Rendszert. [6] Terveik szerint a jelenleg 79 megfigyelőpontból álló hálózat a 2019-es év végére 140-150-re bővül. Egy-egy mérőállomás által mért főbb paraméterek az alábbiak: • léghőmérséklet, • páratartalom, • relatív légnedvesség, • levélfelület-nedvesség, • csapadék, • talajnedvesség, • hőmérséklet. [7] A rendszer az operatív észlelésen, értékelésen, valamint beavatkozáson alapul, mely metodika a korábban jellemző kárkövető magatartást hivatott felváltani. A monitoring-rendszer alapjául a napi időlépésű, EU-s kívánalmaknak megfelelő aszályindex, a Hungarian Drougth Index szolgál (a továbbiakban: HDI). A HDI legfontosabb előnyei: • minimalizált, kivitelezhető paraméterigény, • moduláris, • algoritmizálható, • meteorológiai adatok vonatkozásában csak a csapadékmennyiségre és a középhőmérsékletre van szüksége. A HDI működési metodikája az adott napi csapadékmennyiség és a napi középhőmérséklet felhasználásán alapszik. Ezt követően víztartalékot becsül a megelőző időszak adataiból. Mivel sokéves átlaghoz viszonyít, így értéke nem függ az aktuális évszaktól. Sztenderdnek az 1 körüli érték tekinthető. A csapadékosabb, illetve hűvösebb időszak 1 alatti, míg a melegebb, szárazabb időszak 1 feletti értéket vesz fel. Az alábbi kategóriák határozhatók meg: • HDIo < 1,3 aszálymentes, • 1,3 < HDIo <1,5 enyhe aszály, • 1,5 < HDIo <2 közepes aszály, • 2 < HDIo <3 erős aszály, • 3 < HDIo rendkívüli aszály A HDI számítása a következő képlettel írható le: HDI = HDI0 x fc35 x fc80 x S , ahol k35 és k8o a szántóföldi vízkapacitástól a holtvíztartalom felé haladva növelik, az átlagosnál nedvesebb talaj esetén azonban csökkentik az indexet. Tehát a két talajtényező adott légköri
