A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai / Vízkárelhárítás - 17. Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna (ATIVIZIG) - Varga Dalma (SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Kar) - Dr. Bíró Tibor (NKE Víztudományi Kar) - Hubayné Dr. Horváth Nóra (SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Kar): Tájhasználati változások hatása belvízvédelmi létesítményekre
A belvízrendszereket érő, tájléptékű folyamatok, változások feltárását - köztük ezek tájképi jelentőségének értelmezését, hatásának számbavételét tűztük ki célul egy mintaterületen annak érdekében, hogy a belvízrendszereket érő hatásokra - közvetetten a területre vonatkozóan a belvízi kockázatok kapcsán - megállapításokat tegyünk. 2. Anyag és módszer Jelen cikkben alföldi mintaterület segítségével, az Orosházi szivattyútelep vízgyűjtőjére vonatkozóan, a belvízzel érintett területegységek tájváltozási sajátosságainak feltárása és a belvízvédelmi létesítmények jellemzése kap hangsúlyt. A belvíz kialakulásához több tényezőre (domborzati, talaj, vízrajzi, éghajlati adottságok stb.) van szükség, de a tájban bekövetkező marginális változások, változtatások is jelentős szerepet tölthetnek be ebben. Kutatási módszerként a szakirodalmi forráskutatáson kívül a hidrológiai adatokat kronologikus és statisztikai vizsgálati módszerrel elemeztük, emellett GIS-alapú történeti térkép-elemzést és empirikus metodikát is alkalmaztunk. A tájváltozási folyamatok megismerése a következőkben leírt módon történt. Az elmúlt 200-250 év átfogó elemzéséhez a katonai, történeti felmérések, térképek és napjaink állapotát bemutató Google Earth felvétel (az I, II, III. katonai felmérés, az 1980-90-es évekre datálható topográfiai felmérés) nyújtották az alapot. A felmérések pontos képet festenek a korabeli táj használ átokról, mivel zömében helyszíni, terepi munkálatok eredményeként készültek. Az általános tájjellemzés minden területhasználat-változás elemzéséhez, az adott terület sajátosságainak, tájhasználati konfliktusainak feltárásához is nélkülözhetetlen kiinduló alappal szolgál. A választott mintaterület ideális helyszín tájléptékű és objektumszintű kutatásokra is, hiszen a Tisza körüli területeken jelentős múltra vezethető vissza a folyószabályozási tevékenység, a városok (mezővárosok) növekedésének dinamikája, a tájban bekövetkező változások minőségi és mennyiségi mivolta. Mindezen elemzésekhez fontos kiegészítő adatot adnak az egyes belvízvédelmi rendszerekre vonatkozó paraméterek, jellemzők. Minden lokális szinten értelmezhető változás, tényező valamilyen mértékű táji léptékű folyamat következménye közvetlen vagy közvetett módon. Az összefüggések, kapcsolódási sajátosságok rávilágítanak a rendszerszintű gondolkodás fontosságára. A kiválasztott modellterület vonatkozásában az Orosházi szivattyútelep üzemórái az üzembe helyezés óta, 1983 januárja óta ismertek. Feltételezésünk szerint a gépegységek üzemóráinak és a gépegységek kapacitásainak ismeretében meghatározható a vízgyűjtő-terület vízterhelése, a levezetett vízmennyiség, hiszen a lehatárolt mintaterületről csak szivattyúsán távozhatnak el a vizek tekintettel arra, hogy a szivattyútelep egy mélypontban lett telepítve, ahová a megnevezett csatornák összefolynak. (Elhanyagoljuk a szivattyútelep névleges kapacitása és a valójában átemelt vízmennyiség közti differenciát, mivel erre vonatkozóan mért adatokkal nem rendelkezünk.) Jelen tanulmányban felhasznált adatok: az OMSZ havi csapadék és hőmérséklet adatsorai (1953-2017), valamint az ATIVIZIG által észlelt talajvízkút adatsorok (1953-2017) és az 3
