A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai / Vízkárelhárítás - 17. Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna (ATIVIZIG) - Varga Dalma (SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Kar) - Dr. Bíró Tibor (NKE Víztudományi Kar) - Hubayné Dr. Horváth Nóra (SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Kar): Tájhasználati változások hatása belvízvédelmi létesítményekre
Orosházi szivattyútelep 1983-2017 közötti időszak feldolgozott üzemi szivattyúzási adataiból származnak, illetve az ATIVIZIG belvízvédelmi tevékenység összefoglaló jelentéseiből 1966- 2017 közötti időszakra vonatkozóan. A történeti térképek elemzéséhez az Arcanum digitális térképállományai nyújtottak segítséget. Atájváltozási vizsgálatot térinformatikai módszerek segítségével, georeferálási, digitalizálási eljárással végeztük. A kapott adatokból számszerűsíthető az egyes területhasználatok történeti idősíkokban tapasztalható mennyisége, térbeli diszperziója. A vizsgálat egyik meghatározó eleme a stabil tájhasználatok feltárása is, azaz, hogy a történeti térképek területhasználatai időbeni változásuk során hol őrizték meg minden korban jellegüket. A táj stabilitásnak funkcionális, ökológiai és vizuális értelemben is magas értéke van. Funkcionális tekintetben az adott terület szempontjából leginkább megfelelő területhasználati forma uralja - stabil tájhasználat esetén - a tájat megközelítőleg 200-250 éve. E területek - akár mezőgazdasági művelés, akár gyepgazdálkodás, akár lakófunkció, akár erdészeti szerepkört töltenek be - ökológiailag is magasabb potenciállal bírnak, mint a gyakorta változó területek. A magasabb biológiai diverzitási mutató pedig nagyobb vizuális értéket is eredményez egyben. Az elemzések fő célja, hogy feltárja az elmúlt évtizedek természeti és a társadalmi-gazdasági folyamatai által indukált területhasználat-változásokat, amelyek a belvízelvezető rendszerre és ezáltal a térség belvízi kockázatára hatással vannak. 3. A vizsgálati terület jellemzése A vizsgálat első lépéseként a mintaterület általános jellemzését végeztük el. Ennek során a vonatkozó belvízi öblözet, valamint az ehhez kapcsolódó levezető csatornák, vízgyűjtő területek kerültek lehatárolásra. Az általános természetföldrajzi jellemzésben a területre vonatkozó kistáj rövid bemutatása, illetve a potenciális vegetáció megismerése a jelenben zajló változási folyamatok egyik indikátoraként is értelmezhető. 3.1. Az Orosházi szivattyútelep vízgyűjtője A kiválasztott mintaterület a Dél-Alföldön, Békés megyében, a Maros-hordalékkúpon, az ATIVIZIG működési területén, a 11.07. Sámson-Apátfalvi belvízvédelmi szakaszon található, Orosháza, Pusztaföldvár, Csanádapáca, Medgyesbodzás és Medgyesegyháza területét érinti. Természetben az Orosháza-Medgyesbodzási csatorna, valamint a Szülalaposi-csatorna és a Keleti-övcsatorna, Orosháza belterületét is érintő vízgyűjtő területei. A mintaterület nagysága mintegy 14 403,93 ha. (1. ábra) A mintaterület kiválasztásában fontos szempont volt, hogy a vízgyűjtő-területen a belvízképződés-levezetésre hatással lévő területi változásokat a mintaterület legmélyebb pontján megépült Orosházi szivattyútelepen átemelt vízmennyiségeken keresztül vizsgálhatjuk és elemezhetjük. 4
