A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
10. SZEKCIÓ - Vizes élőhelyek védelme - 4. Kovács Richárd (ÉDUVIZIG): Fertő-tó vízminőségének megőrzése – a REBEN AT-HU Interreg projekt
A nád élettani adottságai és folyamatai A Fertő tó természetes elöregedési folyamataival járó jelenségek napjainkra egyre szembetűnőbbek, melyben a nádasok fokozott érdeklődésre tartanak számot. A Fertő medre a XIX. század végétől kezdődően döntően a XX. század első harmadában nádasodott el, ennek eredményeként mára a hazai tórész 85 %-át, a teljes tófelület 55 %-át borítja nádas. A kialakult nádasok hatással vannak a tó vízminőségére. A nádas által évről-évre megtermelt nagy mennyiségű szerves anyag jelentős része a mederben marad. A víz alá kerülő biomassza lassan bomlik le, felhalmozódva gyorsítja a Fertő mederének feltöltődését. A feltöltődés természetes folyamat, megfordítására tavi méreteket tekintve nincs lehetőség, helyi szintű mérséklése viszont lehetséges. A nádas életciklusa RUTTKAY A., TILESCH S., VESZPRÉMI B. hazai szerzők nyomán a pázsitfűfélék családjába tartozó nád az egész Földön elterjedt kozmopolita fajnak tekinthető, mely a folyó- és állóvizek menti területektől a száraz területekig is megtalálható, de nem ritka a magashegységi előfordulása sem. A nád széles elterjedését morfológiai és élettani sajátosságainak, továbbá ivaros (generatív) és ivartalan (vegetatív) szaporodásának köszönheti. A nád generatív úton magról szaporodik, a könnyű magot (1000 db mag súlya: 0,182 g) a szél és a víz messzire elsodorja, mely csírázó képességét 3-4 évig is megtartja. A magból a csíranövény kedvező körülmények között kb. egy hét alatt csírázik ki. A nád területi terjeszkedésében nagyobb mértékű teljesítményt a vegetatív szaporodás jelenti. Földfeletti hajtásrendszere hasonló a tarackos, gyökértörzzsel rendelkező pázsitfüvekéhez, a nád jellegzetes földalatti része a gyökértörzs, azaz a rizóma, melynek fontos szerepe van a tartaléktápanyag felhalmozásában, raktározásában, az áttelelés utáni kihajtásban. A gyökértörzsön kialakult hajtásrügyek (sarjrügyek) a nád ivartalan szaporodásának fontos képletei, ezek teszik lehetővé az elpusztult (pl. learatott, vagy leégetett) régi hajtások helyett az új hajtások keletkezését. A gyökértörzs kedvezőtlen körülmények között is évekig vitális marad, mely a nád túlélési, szaporodási stratégiájának fontos eleme. Vízügyi tapasztalat szerint még a tömörített földmű alá került, bennmaradt rizómák is sokáig életképesek maradnak. A nádas szaporodási életciklusát az alábbi ábra szemlélteti (4. ábra). 4. ábra: Nádas életciklusának szakaszai - (Forrás: BELGERS, ARTS - 2003. nyomán)
