A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
1. SZEKCIÓ - A vízgyűjtő-gazdálkodás időszerű feladatai - 1. Czinder-Pataki Lili (KDVVIZIG): Az Ipoly magyarországi vízgyűjtő területének bemutatása, tározóinak és azok részvízgyűjtő területeinek méretbeli összevetése
Czinder-Pataki Lili Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság pataki, lilit/kclvvi/ig. hu Az Ipoly magyarországi vízgyűjtő területének bemutatása, tározóinak és azok részvízgyűjtő területeinek méretbeli összevetése Absztrakt Jelen dolgozat az Ipoly folyó magyarországi vízgyűjtő területén található víztározók bemutatásával, vizsgálatával foglalkozik. A terület összesen 45 részvízgyűjtő területre osztható fel, melyek közül 22 részvízgyűjtő területen összesen 35 víztározó található. Ezek felhasználása eltérő (pl. árvízcsúcs csökkentés, öntözés, stb.), méreteikben nagy különbségek tapasztalhatóak. Felszínét tekintve a legnagyobb kiterjedésű víztározó a Komra-völgyi víztározó (44,69 ha), a legkisebb az Ipolytarnóci ősmaradványos 2-es számú tó (0,14 ha). Dolgozatomban vizsgáltam a víztározók felszínének, a tározót befogadó részvízgyűjtő területek, valamint a részvízgyűjtő területenként összegzett tározófelszínek eloszlását. Az eredmények alapján a kis felszínű (0-10 ha) tározók a leggyakoribbak, ezek az összes tározó 69%-át teszik ki. Vizsgálataimat a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság által rendelkezésemre bocsátott felmérési adatok alapján végeztem el. Kulcsszavak: Ipoly, víztározó, részvízgyűjtő terület. 1. Bevezetés A globális felmelegedés, éghajlatváltozás hatása jól érezhető felszíni vizeink „működésén” keresztül. Rendkívüli árvizek, vízmennyiségi és vízminőségi kérdések kerülnek mostanában előtérbe. Az árvíz, belvíz, és aszály veszélyeztetett területeken alkalmazkodni kell a változásokhoz. Az Ipoly folyó a Kárpát-medence szélsőséges vízjárású folyói közé tartozik. Az ilyen változékony vízjárású kisvízfolyásoknál problémát jelent a szélsőségesen nagy árhullámok biztonságos levezetése, illetve az aszályos időszakra elraktározandó vízmennyiségek okán egyre fontosabb lesz a tározás kérdésköre (Orbán, 2014). Tudatos vízgazdálkodásra van szükség, melyben nagy szerepet kaphatnak vízmennyiségek szélsőségeinek kiegyenlítésében a dombvidéki tározók (Horváth, 2015). Ezeket jól átgondolt koncepciók szerint kell létesíteni,
