A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)

1. SZEKCIÓ - A vízgyűjtő-gazdálkodás időszerű feladatai - 1. Czinder-Pataki Lili (KDVVIZIG): Az Ipoly magyarországi vízgyűjtő területének bemutatása, tározóinak és azok részvízgyűjtő területeinek méretbeli összevetése

melyekhez nélkülözhetetlen a területen korábban épített víztározók pontos ismerete. A kialakított új tározókat így lehet a későbbiekben funkciójuknak megfelelően üzemeltetni (Szigyártó-Rátky, 2010).

Dolgozatomban az Ipoly vízgyűjtő területén található tározókat vizsgáltam, azok alap paramétereit, méretbeli tulajdonságait elemeztem.

2. A vizsgált terület bemutatása

2.1. Elhelyezkedés

Az Ipoly folyó magyarországi vízgyűjtő területét északról maga az Ipoly folyó határolja. Szlovákiában ered és Ipolytamócnál lép be országunk területére, majd a határ mentén nyugat felé folyik, így éri el Hont települést. Itt délnek fordulva, továbbra is határfolyóként halad, majd Szob közigazgatási területén torkollik bele a Dunába.

A vízgyűjtő terület déli határát a Cserhát és Karancs hegység vonulatai rajzolják ki. Domborzati szempontból az említett két magaslat mellett a Börzsöny, alacsonyabb területek szintjén pedig a Nógrádi-medence és az Ipoly völgye található a területen.

Az Ipoly vízgyűjtőjének közel egyharmada esik Magyarország területére. Az országhatár mentén 143 km-t kanyargó folyó hazai vízgyűjtőjének legmagasabb pontja a Csóványos (Nyuli, 2012).

Fontosabb mellékfolyói a Dobroda-, Ménes-, Szentlélek-, Szanda-, Lókos-, Kemence-, Börzsöny-, és Malomvölgyi-patakok. Ezen dombvidéki vízfolyások vízhozam értékei igen szélsőségesek, több nagyságrendbeli különbséget tapasztalhatunk (VGT, 2010).