A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

3. SZEKCIÓ - Árvíz- és belvízvédelem / Vízkárelhárítás - 25. Dr. Nagy László (BME Építőmérnöki Kar): Hollandia tengeri árvizei

Az 1651. március 4-5-én, a Houtewael-i gátban bekövetkezett szakadást elsősorban a holland Zuiderzee-partját sújtotta. Hollandiában ez az árvíz a legsúlyosabb vihardagálynak számított a megelőző 80 év alatt. Az Amszterdam keleti partvidékét védő gátak számos helyen átszakadtak, elárasztva a Watergraafsmeer poldert és Amszterdam városának nagy részét (3. kép). A Zeeburgerdijk két megnyílásánál két kopolya maradt, ami most Amszterdam keleti részén található. A Groote Braak (nagy szakadás) vagy a Szt. Jorisbraakot 1723-ban töltötték be, és a kisebb szakadást pedig 1714-ben. A vihardagály visszahagyott egy kis tavat, Nieuwe Diep, amelyet soha nem töltöttek be, még mindig létezik. A Watergraafsmeer polderben öt ember lelte a halálát. A katasztrófa után a gátak helyreállításra kerültek, a vizet ismét kiszivattyúzták a polderből. 1652. július 15-én a Watergraafsmeer lakói megünnepelték, hogy újra száraz lett a területük.

A vihardagály máshol Hollandiában is jelentkezett. Scheveningenben, Katwijkban és Den Helderben a házakat a hullámok elvitték. Amszterdam és Haarlem városai közötti újonnan épített gát több helyen átszakadt, elárasztva Haarlem környékét. Edamban is megnyílt egy gát. Az áradás érintette az északi tartományokat, Groningent és Frieslandot is. Groningenben a Dollart-öbölben (1. ábra) a tengeri árvíz vize beragadt. Frieslandban a vihardagály átvágta a Dokkumer Grootdiep (a Dokkumtól a tengerhez csatlakozó csatorna) melletti gátakat, és egy kicsi kerek kopolya tó, a Málegraafsgat vagy Sint Pitersgat maradt vissza, amely még szintén létezik. A katasztrófa arra ösztönözte a helyieket, hogy lezárják a Dokkumi csatornát a tengertől egy zsilippel.

3. kép A Szt. Anton gát szakadása a Szt. Péter napi árvíznél 1651 március 4-5.

1675. A tengerár következtében elsősorban Észak-Hollandia károsodott. A víz elárasztotta Terschelling egy részét; Stavoren és Hindeloopen környékét; a Kämpen melletti Mastenbroek területét; a Schagen és a Den Helder közötti terület; Észak-Hollandiát Alkmaartól keletre; Amszterdam környékét; egy nagyon nagy terület a Haarlemmermeer körül.

1682 január 26. Az első tengerár, melyre megfelelően sok adat áll rendelkezésre (Floodsite 2006). Tavaszi dagály, amely egy északkeleti viharhoz illeszkedett. Zeelandon 161 polder elárasztása.

Észak-Hollandia és a szomszédos Flandria területének mintegy fele elöntésre került, míg a szigetcsoport szigetein és Észak-Brabant egy részén az elárasztott terület 10 % -ról 25 % -ra változott. Az Antwerpen környékén történteket a következő idézet foglalja össze: „1682. január 26-án nagy vihar volt, és a helyi meghatározás szerint ez soha nem látott és nem is