A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
3. SZEKCIÓ - Árvíz- és belvízvédelem / Vízkárelhárítás - 25. Dr. Nagy László (BME Építőmérnöki Kar): Hollandia tengeri árvizei
hallott magas árvíz volt. A Kallo-i polderekbe áramló árvíz okozta azt a szélsőséges eseményt, ami miatt, a polderek mindegyike elöntődött, egészen a Schelt bal partján fekvő Vlaamsche Hooft erődig. Csak azok a polderek maradtak szárazak, amelyeknek erős gáttal voltak kiépítve, mint a Beverenpolder, a Verrebroek és a környékének polderei. Valódi özönvíz volt, mindenütt holttestek és halott állatok lebegtek, sok gabona, háztartási cikk, sőt egész istállók olyan nagy számban, hogy nehéz volt leírni mindezt. A becslések szerint a károkat több millióra becsülték és több ezer ember ment tönkre.” Az átszakadt gátakat megvizsgáló és az elárasztott földekbe bejáró hivatalos emberek találtak olyan embereket, akik menedéket kerestek házuk vagy istállójuk háztetőin. Ezek csak akkor tudtak biztonságosan leereszkedni, ha evezős csónakok és bárkák kerültek elő a megmentésükre. De a legtöbbjük túlságosan rémült volt, félték attól, hogy a kis csónakokkal hajótörést szenvednek. Mivel a vihar miatt több napot töltöttek a háztetőn, ezért attól tartottak, hogy nem tudnak tovább kitartani és végül éhezni fognak. Az árvíz belépett Antwerpen városába, ahol nagy kárt okozott a raktárakban és a kereskedőknek, akik közül sokan tönkrementek. Az árvíz elérte Antwerpen főtemplomát. Itt sírköveket emelt fel, és a sírok összeroskadtak. A Vlaamse Hoofd nevű erőd temetőjében a holttestek felemelkedtek a sírból és az erőd fő kapujáig lebegtek, ahol az áradás egy kb. hatvan láb (mintegy 20 méter) hosszú lyukat mosott a burkolatba, megcsinálva az útját a kapuig, amit tönkretett. Aztán a víz utat vájt az erőd temploma felé, ami nagyon veszélyes helyzetbe hozta azt. Hulst erődített városa is elárasztódott, hasonlóan az Északi-tenger Flandriái partjának több területéhez. Bár Zeeland számos területe megmerült, az eseményről szóló beszámolókat elküldték a tartományi fővárosba, Middelburgba, többnyire segítséget kértek, de nem kaptak. Kezdetben minden területnek önmagára kellett támaszkodnia, hogy újra szárazzá tegyék földjeiket. Nem sokkal ezután a tartományi kormány azt tanácsolta néhány polder-tanács számára, hogy növelje a gátak magasságát, és Hulst város parancsnoka is számos intézkedést tett a város megerősítésére. Zeelandon és Hollandiában 161 poldert árasztott el a víz. 1686. november 12. Szt. Márton-napi árvíz az északi parton. Csak a holland áldozatokat 3000-re becsülték. 1703. december 7. - 9. Különlegesen erős tengerár több tízezer ember halálával. Közel 500 km széles vihar alakult ki Wales-től Közép- és Dél-Anglián keresztül az Északi-tenger melletti Észak-Németországig. Több összefüggő leírás szerint a soha nem látott vihar két hétig tartott, a levegő tele volt villámlásokkal. Számos helyen kiszakadt a gát, így Friesland déli része elöntésre került. A holland tengeri flotta súlyos károkat szenvedett, az angol flottát az erős szél elfújta. A hadihajók tucatjai vesztek oda az angol partoknál, ahol ezrekre ment fel az áldozatok száma. Ez a vihar 8-15 ezer áldozatot követelt Anglia, Belgium, Hollandia és Németország területén. Nem volt szélsebesség mérés, de a jelentések és a naplók sokasága világossá teszi, hogy ez a vihar nagyon komoly volt. A vihar éjszaka érte el csúcspontját, óriási károkhoz és számos gát megnyílásához vezetett. A vihar legerősebb volt Walesben, Közép- és Dél-Angliában, az Északi-tengeren, Hollandia és Németország északi részein, ahol mintegy 500 km széles területet fedett le. Sok helyen egy magas vihar hullámról beszéltek. A tengerészek tornádókat jelentettek. Más források szörnyű viharról írtak, és ezek egyetértenek egymással. A levegő tele volt villámmal. Az angol újságíró és író, Dániel Defoe (Robinson Crusoe írója) szerint a "legszörnyűbb vihar, amelyet a világ eddig látott" írta. Defoe szerint a vihar olyan szörnyű volt, hogy azt tollal nem lehet leírni. Két hétig tartott a vihar, de ez csak a csúcsa volt. Friesland déli részét számos gátszakadás árasztotta el. Egy zeelandi kapitány írt egy levelet Zeeland admiralitásának, hogy a gátak a viharnak nem bírnak ellenállni. A holland flottát csapásként érte a vihar, de a brit flotta még nagyobb károkat szenvedett el. Több tucat hadihajó vitorlázott az angol partok felé, ahol az áldozatok száma több ezerre rúgott. A
