A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

3. SZEKCIÓ - Árvíz- és belvízvédelem / Vízkárelhárítás - 25. Dr. Nagy László (BME Építőmérnöki Kar): Hollandia tengeri árvizei

Mivel a legtöbb helyen a gátszakadások javítását gyorsan elvégezték, az elárasztott terület többségét már 1510-ben ismét használhatták. Egyes helyeken azonban a földtulajdonosok nem voltak hajlandók együttműködni a javítások elvégzésében. Ezek a polderek továbbra is sebezhetőek maradtak, és amikor egy második vihar érintette a területet 1511. december 14- én, át is szakadtak. A szélsőséges időjárási eseményen túlmenően az árvízi pusztítás nagy része annak a ténynek tudható be az akkori leírások szerint, hogy az 1509-ben is megsérült gátak helyreállítása még frissen készült el, és ezért túlságosan „törékenyek” voltak ahhoz, hogy ellenálljanak a magas víznek és a nagy hullámoknak. Volt olyan is, hogy egyes területeket hagytak elönteni. 1509-ben a helyre nem állított gátak nyílásai két évvel később megkönnyítették a következő nagy áradatnak, hogy mélyen behatoljon a polderbe, a szárazföldbe. (Essink, 2013)

Zeeland tartományban, a Westemscheldt-medencétől északra fekvő poldereket nagyon sújtották a XVI. század tengeri viharai, amelyek hatalmas területei hosszú ideig a víz alatt maradtak.

1509. december 26. Kelet-Fríz partok újabb elöntése két hónappal a korábbi után.

1510. november 1. A korábban kijavított gátak újra megtörtek, és a víz elárasztotta a hatalmas part menti területeket; a víz 3,80 méterrel emelkedett az átlagos dagály szintje (MThw) felé.

1511. január 16. A Jade-öböl és Weser közötti áttöréssel párhuzamosan jelentős területvesztés. A károkat a jég megjelenése fokozta.

1530. Szent Félix-napi {Böser Samstag - Gonosz szombat) árvíz november 5-én Belgiumban és Hollandiában, romba döntötte Reimerswaalt (Middelburgot és Vlissingent után Zealand harmadik legnagyobb városát), a környező településekkel. Az 1530-as árvíz a Zeelandi Reimerswaal végének a kezdete volt. A város nyugatra helyezkedett el a mai Bergen op Zoomtól, prosperitását a Schelde folyó melletti kényelmes elhelyezkedésének köszönhette. November 5-én a kitört víz volt a város végének a kezdete, de a végső pusztítását a 1557. évi árvíz okozta. A víz befolyt a falakon belülre és a lakosság maradéka is elmenekült. Ezután éveken keresztül a spanyol katonák börtönként használták a várost, amíg a falai 1632-ben le nem omlottak. Az 1880-as években a romokon Reimerswaal és Oesterdam települések épültek újjá. A becslések szerint az áldozatok száma itt is meghaladta a százezret. Az északi Beveland és a Saint Philipsland szigetek eltűnnek. Több, mint 20 falu és a Zuid-Beveland sziget egyes része elmerül az áradásokban. Az áldozatok száma 40000-re becsülhető.

1532. október 31. Második Mindenszentek-napi árvíz („Die grosse Flut”) Belgiumban, Hollandiában a Kelet-Fríz partvidéken és Németország területén, számos város eltűnt a habokban, több ezer halott. Hozzávetőlegesen 15000 halott (a krónikák szerint a német térségben egyedül az Eiderstedt 1100 lakosa fulladt meg); a zeelandi helyzet katasztrofális, több ezer halott az Északi-Fríz területeken; az első magassági jel a Klixbüll templomban. A kelet-fríziai Osterbur és Ostbense települések elsüllyedése, a Nordstrand sziget eltűnése. A gátak nagyléptékű magasításának a kezdete.

1570. november 1. Harmadik Mindenszentek-napi árvíz Belgiumtól egész Norvégiáig. Hollandiában a spanyol uralom alatt lévő országban súlyos pusztítást végzett. Azután, hogy 1566-ban a fellázadt kálvinisták elkezdték kidobálni a templomokból a szentek szobrait és képeit, és két évre rá pedig Csendes Vilmos vezetésével megkezdődött a nyolcvanéves háború a holland függetlenségért. Németalföld egyik legnagyobb árvize volt, magasabb, mint az 1953. évi vízszint. Az árvíz elöntötte a teljes tengerparti területet. Alva hercege azt írta II. Fülöp spanyol királynak, hogy nem kevesebb, mint öt hatoda az ország akkori területének elöntésre került. A becslések szerint több, mint 20000 áldozata volt Groningentől a Flandriái területeket is bele értve. Antwerpen környékén egy nagy terület, a rajta lévő településekkel együtt eltűnt a vízben. Az elöntött területek a következő évszázadokban nagy sós mezőkké alakultak át. Hozzávetőlegesen 15 és 25 ezer közötti halott. Nagy gátszakadások, Oldendorf és Westbense falvak elpusztítása Esens közelében. A vihar nagy kárt okozott Zeeland