A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
3. SZEKCIÓ - Árvíz- és belvízvédelem / Vízkárelhárítás - 23. Dr. Nagy László (BME Építőmérnöki Kar): Kopolya ismeret
Az 1945 óta eltelt időszak viszonylag pontosabb adatai arra engednek következtetni, hogy a gátszakadások 30-40 %-nál volt kopolya. Ha szem előtt tartjuk, hogy a vizsgált 99 gátszakadás reprezentálja az összes gátszakadást, akkor az mondható, hogy 2858 gátszakadás közül legalább 1000-nél lehetett kopolya. A KOPOLYA KIALAKULÁSÁNAK GEOTECHNIKAI ADOTTSÁGAI A kopolyaképződésénél kétség kívül az egyik legérdekesebb kérdés az árvízvédelmi gát altalajának geotechnikai adottságaihoz kapcsolódik. A finom szemcsés és az átmeneti talajok veszélyesek kopolya képződésre. Ugyanezek veszélyesek buzgárképződésre is. Az ÁBKSZ (1974) kiadványa szerint: „A kopolyaképződésre akkor nem kell számítani, ha a kötött fedőréteg vastagsága legalább 2,5 méter.” Ez a rövidke megállapítás számos pontatlanságot hordoz magában: • A magyar - és számos külföldi ország szabványa szerint is - az iszapok, sőt az Eurocode 7 bevezetése előtti időben az iszapos homokliszt is kötött talajnak minősült (mert plasztikus index készíthető volt belőle). Feltételezhetően a kiadvány készítői nem iszapra vagy iszapos homoklisztre gondoltak, amikor a kötött talaj elmoshatatlanságáról ezt az ideológiát felállították. • Erősen kötött talaj is lehet laza szerkezetű, a laza talajok könnyebben erodálhatóak. • Erősen kötött talaj is lehet átmeneti vagy gyengén kötött talajjal mikro rétegzett, ami feltétlenül elősegítheti a felszín megbontását, majd elmosását. • A 2,5 méteres vastagságot, mint határértéket megadni értelmetlen. A víz mindig a felszínt bontja meg, és amikor a felszínt bontja „fogalma sincs” arról, hogy milyen talaj van egy előre meghatározott mélység alatt. A víz addig bontja az éppen aktuális felszínt és bővíti a kopolyát, amíg az energiája akkora, hogy a talajszemcséket el tudja mosni2. Ennek az eredménye, hogy egészen mély kopolyák is kialakulhatnak. Kétségtelen tény, hogy a kohézió nélküli (vagy alacsony kohéziójú) finom szemcsés, átmeneti talajok lényegesen kisebb vízsebesség mellett is elmoshatok helyükről, mint az erősen kötött talajok. Ez a hatás a kopolyaképződés szempontjából fontos. Egy 4 méter magas árvízvédelmi gát átszakadásánál3 5 m/s vízsebesség is kialakulhat a gátszakadásban. Kopolya Volt Nem volt Összesen Agyag 3 4 7 Diszperz agyag 1-1 Homokos agyag 6 4 10 Agyagos homok 9 2 11 Jg5 Iszapos homok 6 1 7 a H Homok 10 4 14 Kavicsos homok 1-1 Homokos kavics 3-3 Kavics 3-3 Nincs adat 26 33 59 Összesen 68 48 116 4. táblázat Különböző talajok esetén a kopolya léte 2 Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy megfelelően nagy víznyonással minden talajt, sőt kőzetet is el lehet mosni. 3 Természetesen feltételezve, hogy nem lábvíznél szakad át a gát!
