A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
3. SZEKCIÓ - Árvíz- és belvízvédelem / Vízkárelhárítás - 23. Dr. Nagy László (BME Építőmérnöki Kar): Kopolya ismeret
A gátszakadások helyének leírása geotechnikai szempontból nagyon gyenge. A rendelkezésre álló adatok nem tartalmaznak réteghatárokat, rétegleírásokat, talajjellemzőket. így a gátszakadásnál előfordult talajok és a kopolya léte szerinti megoszlása csak a bemenő adatok minőségétől függ (4. táblázat), bár meg kell jegyezni, hogy a leírások nem elég részletesek és nem laboratóriumi vizsgálatokon alapulnak. A 68 kopolyás gátszakadásból 42 esetben (62 %) volt információ az átszakadt töltés altalajáról. Azon esetek száma viszonylag alacsony (15 db - 31 %), amikor tudjuk, hogy nem volt kopolya, de ismerjük az altalaj viszonyokat. A 4. táblázat szerint, ha a gátszakadásnál az altalajban homok, homokos kavics, kavicsos homok vagy kavics volt, ott minden esetben keletkezett kopolya. Ahol csak agyag talajt jeleztek a leírások, ott fordított a helyzet, többször nem volt 5. kép Sorozatos gátszakadások a Jangce bal parton Wnhan felett 6. kép Kopolya helyreállítása Rhone mellett Mellöknél. Vízoldali helyreállítás. 7. - 8. képek Kopolyák kikerülése az árvízvédelmi gát helyreállításával a Vörös folyó mellett (Vietnam). Egy vízoldali és egy mentett oldali helyreállítás. kopolya, mint volt (4. táblázat).
