A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
3. SZEKCIÓ - Árvíz- és belvízvédelem / Vízkárelhárítás - 23. Dr. Nagy László (BME Építőmérnöki Kar): Kopolya ismeret
Kopolya Min. Átlag Max. Adatok száma Mélysége m 0,4 5,7 15,0 36 Területe nf 100 8260 40700 22 Térfogata m3 200 43600 216000 20 1. táblázat A kopolya méretének statisztikai adatai A Duna és a Tisza mellett 68 db ismert kopolya esetén csak 22 esetben (32 %) van információnk a kopolya területéről, és 36 esetben (53 %) a mélységéről (1. táblázat). A kopolyák átlagos mélysége 5,7 méter, átlagos területük 8260 m2 a 1. táblázatban feltüntetett maximális és minimális1 értékek mellett. Átlagosan 43600 m3 talajt kellett beépíteni a kopolyába 20 rendelkezésre álló adat alapján (29 %). Kétségtelen tény, hogy a kopolya méretével kapcsolatban ott maradtak fenn adatok, ahol azok helyreállítása jelentős költséget igényelt, így az átlagos területre illetve az átlagosan beépített helyreállítási térfogatra meghatározott értékek valószínűleg túl vannak becsülve. Kopolya Víz-Töltés Mentett Mindhárom Összes Átlagos oldalon alatt oldalon helyen adat mélység Vízoldalon 0 0 0 15 6,3 Töltés alatt 7 5 15 27 8,0 Mentett oldalon 8 28 6,7 2. táblázat Kopolya elhelyezkedése a töltéshez viszonyítva Összesen 35 olyan kopolyáról tudunk, ahol információ van a gát keresztmetszeti elhelyezkedéséről. Ezek közül csak a mentett oldalon volt kopolya 8 (23 %), csak a töltés alatt volt kopolya 7 (20 %) esetben, a mentett oldal és a töltés alatt volt 5-ször (2. táblázat). Abból a tényből, hogy csak a vízoldalon illetve a vízoldalon és a töltés alatt egyetlen egyszer sem volt kopolya egyértelműen következik az is, hogy kopolya a mentett oldalon a töltés alatt keletkezik, vagyis a kopolyaképződéséről felállított elképzelés helyes (2. táblázat). Az említett 35 keresztszelvényileg ismertebb kopolyánál 15 esetben (43 %) a gödör a víz oldalra is átterjedt (2. táblázat), vagyis a mentett oldalra, a víz oldalra és a töltés alatti területre is kiterjedt. Más szavakkal, vízoldalon csak akkor volt kopolya, ha az a mentett oldalról vagy a töltés alól rágódott át. Ezen utóbbi adatok alapján a kopolyák átlagos mélységét a 2. táblázat mutatja a keresztszelvényben. Bár az átlagos mélységek között nincs nagy különbség, mégis meglepő, hogy a kopolyák vízoldali mélysége közel megegyezik a mentett oldali mélységgel, az átlagos mélység a korona alatt a legnagyobb. A 116 gátszakadásból 99-nek ismerjük a hosszát (3. táblázat). A kopolyás gátszakadások átlagos hossza (83 méter) 30 %-al nagyobb, mint azoké, ahol kopolya nem keletkezett (63 méter). Ez a két adat azt sugallja, hogy kopolya nagy szakadásoknál könnyebben alakul ki minden más tényezőtől függetlenül, vagy a kopolyánál kialakuló turbulens mozgás visszahat a szakadás szélességének növekedésére. A kopolyákról rendelkezésre álló információk nagy része 1945 utáni. Az adatgyűjtésben nagy segítséget jelentett ÁBKSZ (1974) kiadványa, melyben a kopolyával kapcsolatban két fontos megjegyzés található: A felmért 81 gátszakadás közül 24-nél (30%) volt kopolya. Ez az arány több, mint hétszerese, az összes gátszakadásra vonatkoztatott aránynak. Adat Átlagos hossz db m Volt kopolya 40 83,4 Nem volt kopolya 59 63,2 Összesen 99 71,4 3. táblázat Kopolyás és nem kopolyás gátszakadások hossza 1 Valójában a minimális érték, ha nincs kopolya, de ettől jelen esetben eltekintünk.
