A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

3. SZEKCIÓ - Árvíz- és belvízvédelem / Vízkárelhárítás - 23. Dr. Nagy László (BME Építőmérnöki Kar): Kopolya ismeret

szádlemezes elzárást a mentett oldalon kellett készíteni. (Szepessy 1981, 1983) Az utolsó lemez beverésekor az alvíz és felvíz magasságkülönbsége csaknem 50 cm volt.

3. kép Mulde folyó (Szászország) mellett kialakult kopolya alakja 2002. évi árvíz

4. kép Kopolya a kimondhatatlan nevű Goitzsch-nél az Elba 2002. évi árvizénél

1. kép Szigetközi kopolyáknál a helyreállítás. A bal oldali kopolva az 1899. évi gátszakadás helve.

2. kép Az 1954. évi szigetközi árvíz gátszakadásának kopolvája

A kopolya helyszínrajzi alakja rendkívül változatos. Erről nemcsak a kialakult gátszakadások után visszamaradt kopolyák (3. és 4. képek) tanúskodnak, de a helyreállításnak a megkerülő töltései is (5. - 22. képek). A kopolyák alakja tehát attól függ, hogy merre talál elmosható talajt a folyóból kiömlő víz. A szántások fellazított talaja mindenképpen a könnyen elsodorható talaj kategóriájába esik, függetlenül a talaj milyenségétől, függetlenül a talaj erózió érzékenységétől. A képek is megmutatják, hogy a kopolya változatos alakot és mélységet vehet fel. A légi és űrfelvételeken többnyire csak a nagyobb mélységű kopolyák, illetve azokban kialakult tó azonosítható. A kopolya alakjának felvétele közvetlenül a gátszakadást okozó árhullám levonulása után készíthető el. A kopolyában lévő víz kirajzolja annak alakját (például 3., 4. és

8. képek). Megállapítható, hogy a kopolya roppant változatos lehet a helyszínrajzon, alakja és mélysége jelenleg még semmilyen módszerrel előre nem tervezhető, nem becsülhető, nem modellezhető.

Kétségtelen tény, hogy a kopolyák és a hozzá tartozó talajviszonyok tekintetében a legpontosabb adatok az 1956. évi jeges árvíz gátszakadásiról maradtak fenn. A kopolyaképződés statisztikai elemzésénél nemcsak azt kell vizsgálni, hogy mikor, milyen feltételek között keletkezik kopolya és annak mi volt az oka, hanem azt is, hogy amikor nem keletkezett, annak mi volt az oka. Ezzel a kétoldalról történő bizonyítással pontosabb közelítés érhető el.