A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
12. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 6. Dr. Konecsny Károly (nyugdíjas): A Felső-Tisza-vidéki folyammérnöki hivatalok (1871-1948.
14 szakaszon az 1884. évi júniusi nagyvizet, felvette a Szamos mindkét parti töltéseinek hossz és keresztszelvényeit; kifejtett több keresztszelvényt az Ecsedilápon a nyíri magaslat és a Szamosbalpartoif. A tervet Nyárády László m. kir. mérnök készítette és Némethy János m. kir. főmérnök mellett Kvassay Jenó'miniszteri tanácsos is láttamozta. Az 1884-1886. időszak rendkívül eredményes volt a Hivatal működésében. Ezt mutatja az a sok tervdokumentáció, ami ebben az időszakban készült. Különösen termékeny volt 1885. január hónap, amikor a Szatmármegyei Vizek Szabályozási Tervezete tervcsomag legfontosabb elemei készültek. Ekkor készült el a Szamos balparti töltésének hossz-szelvénye, amit Hirschfeld Sámuel m. kir. mérnök készített, és Némethy János m. kir. folyammémök láttamozott. A dokumentum rögzíti, hogy a tervet 18/10.86. 726/85. szám alatt tárgyalta a Közmunka és Közlekedési M. Kir. Minisztérium Műszaki Tanácsa is. „y. /. lAHtHALiajQij/sy y/í '/'J //p " / yNT 12. ábra Hirschfeld Sámuel nt. kir. mérnök és Némethy János hivatalfőnök aláírása az 1885. januárban készült műszaki temen, a Ministérium Műszaki Tanácsának bélyegzője Tárgyaltatott felirattal (bal), a Vásárosnaményi M. Kir. Folyammérnöki Hivatal 1885. januárból származó Szatmármegyei Vizek Szabályozási Tervezete tervcsomagjához tartozó temek címlapja (jobb) 1885. januárban készült Hirschfeld Sámuel m. kir. mérnök tervezésében és Némethy János m. kir. folyammérnök hivatalfőnök aláírásával a Szatmármegyei Vizek Szabályozási Tervezete tervcsomaghoz tartozó 520/1885. ügyiratszám alatti „Kraszna levezetés, Ecsedi láp lecsapolás. A Kraszna levezető nyugoti csatorna balp. töltésének hossz-szelvénye”, című terv, amit a minisztérium Műszaki Tanácsa IV 10. 886. 726/85. szám alatt tárgyalt (12./bal ábra). Ugyancsak az Ecsediláp lecsapolásához kapcsolódik és szintén 1885. január hónapban készült a Hivatalnál, a Szatmármegyei Vizek Szabályozási Tervezete tervcsomagjához tartozó 520/885. számú terv: „XIV. Ecsedi láp lecsapolás. Az ecsedi láp lecsapolási keresztszelvényei. ” (12./jobb ábra). 1885. januári keltezésű, a Némethy János m. kir. folyammémök aláírásával ellátott „A Kraszna levezető csatornára építendő hidak szabvány tervei” is. Továbbá ekkor készültek el az Ecsediláp lecsapolása tárgyában a láp belvízének levezetéséhez kapcsolódó zsilipek szabvány tervei is. Egy másik vaskos dokumentum, mely Némethy János hozzáértését jelzi, a „Szatmármegyei Vizek Szabályozási Tervezete” tervcsomagjához tartozó XXXVII. számú terv: „Az ecsedi láp lecsapolási tervezetének műszaki leírásaA 190 oldal kézírásos műszaki szöveg tartalmazza Szatmármegye vízrajzi leírását, az Ecsedilápot tápláló folyók elvezetésére vonatkozó tervet, a vízemésztési (vízhozam) számításokat, a Kraszna elvezetésének módozatait, a Nyírvizeket elvezető övcsatorna tervét, a műtárgyak (zsilipek) műszaki jellemzőit, a Szamos szabályozására és töltésezésére vonatkozó tervezetet, a munka ütemezését, a szabályozás költségeire vonatkozó javaslatot. A Hivatal 1886-ban szeptember hónapban készítette a Tisza Tiszakerecsenyi alsó kanyartöltéssel szemben eső folyószakasz helyzetrajzát és keresztszelvényeit. A terv címlapján szerepel Némethy János hivatalfőnök és beosztott munkatársa, Nyárády László m. kir. segédmémök aláírása, és a Közmunka és Közlekedési M. Kir. Minisztérium Műszaki Tanácsának bélyegzője. 1888-ban elhagyta a Hivatalt Mangold János és Hirschfeld Sámuel, akik helyett, Vályi Béla m. kir. segédmérnök érkezett. A Hivatal 1888-ig működött Vásárosnaményban, majd Némethy János hivatalfőnök, Nyárády László és Vályi Béla m. kir. segédmémökökkel együtt Szatmárnémetibe költözött. A második vásárosnaményi működési időszak az 1919-1921. évekre esett, amikor a trianoni határváltozás miatt román területre átkerült Szatmárnémetiben működő Hivatal megszüntette
