A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

10. SZEKCIÓ - A hidrogeológia és mérnökgeológia időszerű feladatai - 3. Garamvölgyi-Dankó Erika - Barabás Imre (KÖTIVIZIG): A tiszasülyi Kolopfürdő története (1893-1945.

Geológusként fontos megemlíteni, hogy a bányászat során a 0-8 m közötti rész „meddőnek” számított, a kékszínű gyógyiszap lelőhelye ugyanis a 8- 17 m közötti rész. A korabeli Hankó Vilmos féle elemzés szerint, az Emma-kút iszapjának összetétele 100 C°-on való szárítás után 1000 súly részenként a következő:

Vízben oldhatók:

• Aluminumoxyd l,0515sr

• Nátrium 2,3206 sr

• Calcium 0,4310 sr

• Magnesium 0,0359 sr

• kálium 0,7348 sr

• Chlor 0,9970 sr

• Kénsav (sulfát) 5,6044 sr

• Kovasav 0,2332 sr

• Szerves anyagok 2,9045 sr Vízben oldhatatlanok:

• Ferrioxyd 66,6323 sr

• Ferrosulfid 1,9186 sr

• Calcium 4,9037 sr

• kálium 1,2958 sr

• Mangán 3,4706 sr

• Natrium 5,9808 sr

• kénsav 0,7362 sr

• Kovasav 4,2023 sr

• Szerves anyagok 21,021 sr

• agyag, homok földpátrészek 875,54 57 sr

Az iszap fizikai sajátosságait 1923-ban Berger István vizsgálta, és a következőket találta: az iszap képlékenységének

Alsó határa 28,6 % víztartalom,

Felső határa 13,4 % víztartalom Képlékenységi szám: 12,2

Valódi faj súlya 2,584 Látszólagos faj súlya 1,075

Ami a rádiumtartalmat illeti, a bécsi Hess 10 tonna iszapban 0,0041 grammot talált.

A történet első részének végén be kell még mutatnunk a fürdő három, cementgyűrűvel bélelt ásott kútját is, mint a történet elsődleges főszereplőit.

Mária-kút 11893)

Ez a kút volt az első, és a terület délkeleti részén a magtár és az későbbi iszapgödrök között mélyült le. Schafarzik elsődleges mérése szerint 12,4 m mély volt, készítés-kori nyugalmi szintje - 7,9 m lett, évtizedekkel később ez már - 6,5 - 6,65 m-ig emelkedett. Vízadó rétege 7,6-13,3 m közé esett, a kitermelt víz hőfoka az évtizedek során 12,8 °C-ról 11,4 °C-ra csökkent. Kénes vizét a 65027 / 1893. VI 11. belügyminiszteri rendelet gyógyvízzé minősítette.

14