A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

10. SZEKCIÓ - A hidrogeológia és mérnökgeológia időszerű feladatai - 3. Garamvölgyi-Dankó Erika - Barabás Imre (KÖTIVIZIG): A tiszasülyi Kolopfürdő története (1893-1945.

A kolopi fürdőlétesítmény története 1893-1945 között

Tiszasüly kolopi határrészének egyik birtokosa, Végess Sándor mit sem tudott a fentiekről, amikor 1892-93 fordulója körül úgy döntött, hogy állatai itatása céljából egy nagyméretű kutat ásat. Ahogy a lánya írta később a főispánnak küldött levelében „ a sors véletlen játéka folytán gyógykútra találtak”, de maradjunk meg még a történelmi sorrendnél: a tulajdonosnak már az elején feltűnt a víz erős kénes szaga, az meg különösen elgondolkoztatta, hogy az állatai nemcsak szívesen itták a vizet, de jó karba is kerültek tőle, egészségesebbek lettek. A csoda-kút vizének híre gyorsan terjedt, így lassanként a környékbeliek is odajártak ivókúrára gyomorbántalmaik, hörghurutjuk gyógyítása érdekében.

Végess gazda nagyon élvezte a váratlan sikert, ezért a megnövekedett érdeklődésre tekintettel egyrészt az elsőtől kissé távolabb - eltérő birtokrészeken - két további kutat ásatott, másrészt pedig az első, Máriának elnevezett kút vizét még 1893-ban dr. Lengyel Béla tanárnak küldte el vegyelemzésre. A tudós tanár rövidesen igazolta is a helyiek vélekedését, miszerint ennek a víznek az orvosi ásványvizek között van a helye.

„E víz az elemzés adatai szerint kénes földes sós ásványvíznek tekintendő, mert fő alkotórészei a chloridok, nevezetesen a natriumchlorid. Ezek mellett a vízben nagy mennyiségben vannak sídfatok, ú. m. calcium és magnesinmsidfat. Lényeges a vízben foglalt kénhydrogén, amely mennyiségénél fogva a vizet határozottan kénes gyógyvízzé teszi. ”

KÉNES GYÓGYVÍZ.

4- VEGYE EEMSCÉS-s-I.Than tanár izsrint csopsrlotilta.l

a) Egy kilogramm vízben foglalt alkotórészek ;

t;ru*^okl»*a

Nátrium .... Na . . 0 0084 Kálium . ... K . . 0*0188 Calctum . . . Ca . . 0 4783 Magnesium . . Mg . . O'2813 Maogan .... Ma . . 0‘0062 Vrí . . . . . Ko . . 0*0027

AluminiuiuoxyJ Al.Oj. 0*0101 Lithium . . . . Li . .nyomai Strontium . . . Sr . .nyomai

Sulfat................S04 . 1 --419J

Chlór................Cl . . 1*6670

Jód....................J . .nyomai

Püoapiiat . . . PO« . U-COlö Kovaaav. . . . SiO- . 0*0167 Hydrocarboaat KCU, .0*7110

5*6'03

Szabad és kötött szénsav ©gyiittoa mennyiség®

Cü,................................ 0 7703

Szabad szénsav CO4. . . . 125cm’ = 0*2670 Kéahydrogéa

H,S. . . • 21 cm1 = 0*0322 A viz hőmérséklet« . 12*8°C. Fajaulya..........................1*0017

!■) Az alkatrészek cqulraleas százalékokban kifejezve.

Na . .

. . 41 68»/.

K . . .

• • l-42„

'/iCa . .

. . 27-00 „

V»M g . .

. . «*62 n

‘/jMti . .

• • 0*21 .

‘/jFe. . .

. . 0*ll„

*:,ai. . .

—

Cl . . .

. . 53-27 „

v* so4. .

. . Í3-4G „

•',1-0, . .

. . 0*07 „

HOOi .

. . 13*20 .

‘/»SlO,. .- • —

2. Az iláairiizik szokott mádon lókká kombinálta. a) SzóasaTüók'mlaL carbonalok

I klfr. víiImu, gr.

Natriumchlorid NaCl. 2*2065 ICaliumchlórid KOI. . 0*0031 Magnói.-chlor. MgClf 0-8007 Calcinmsulfat. Caá04 0 8439 Magnos.-sulf. MgSO« . 1*0258 Calc -phosph. CüjíPO*), 0*1031 Calctumcarb. CaCO,. . (1*0635 Vaacarboaat FoCO,. . 0-0065 Mangaucarb. MnCO, . 0 010a Alumin.-hydr. Al^OH)* 0*046*2 Kovaaav . . HjSiO, . 0 C2OO

Szabad éa félig: kötött szénsav C04 236 cm*= 0 6234 Kéabydrogón

H3s .... 2L cm’= 0*032^ Az alkatrészek összege*6*7848

I b) Szcasnvaók mint bjtlro* esrbonstnk.

I Nalriumchlorid NaCl . 2 3)65 I Kaliumcb lórid KC1 . 0*0931 I Magnós.-chlor. Mg Cl; . 8-3007 Calciumaulfat CáSO, . 0.8489 Magnós.-suliatMgüu,. 1-0-J53 Calc.-phosph. Ca.íPO^ 0 0031 C. hyd.-carb. CatHCO^ 0 92:0 Vasnyd. car. FetflCCMj 0.0k85 Maugauhydrocarbonat

Mn(IICU,)j ..... 0 0167 Aluminiumhydroxid

AI, (OH),....................0 0162

Kovasav . . HjSiO, . 0-0200 6*6006

Szabad szénsav .COj . . . 135 cm* = 0 2670 Kénhydrogén

HaS . . . . 21 cm’ = 0.0322 Az alkatrészek összege 5*8837 A víz hőmérséklete .12"8°C. Fajsnlya........................ 1-0047

2. számú ábra. A kolopi gyógyvíz vegyelemzése (1893)

Nyilatkozott az ügyről dr. Rothmann József fürdőorvos, valamint dr. Bókay Árpád és dr. Pertik Ottó egyetemi tanár is, ők a következő betegségek gyógyítását vélték lehetségesnek a kút vizével: torok-gége-hörgők heveny megbetegedései, gyomorhurut, lábszárfekélyek, orrszem-fül hurutjai, sebek genny sej tjeinek kiszárítása, megsemmisítése.

A sikertörténet kezdetének lezárása a magyar királyi belügyminiszter úr által 1893/VI/l 1/ 65027 szám alatt kiadott gyógyvízzé minősítő irat volt, mely alapján a Végess család kénes gyógyvízként palackozva is árulhatta a Mária kút vizét.

9