A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 20. Túri Norbert - Kun Ágnes - Kerezsi György - Körösparti János - Bozán Csaba (NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály): Talajcsövezett mezőgazdasági területek működőképességének felmérése – terepi tapasztalatok
Talaj csövezett mezőgazdasági területek működőképességének felmérése -terepi tapasztalatok Túri Norbert, Kan Agnes, Kerezsi György, Körösparti János, Bozán Csaba Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály (ÖVKI) 5540 Szarvas, Anna-liget u. 35., email: turi.norbert@ovki.naik.hu Absztrakt A rendszerváltásig tartó meliorációs beavatkozások az ötéves tervek meghatározó beruházásai közé tartoztak. Az OVF által finanszírozott felmérésünk szerint, a talajcsövezéssel érintett síkvidéki területek megközelítőleg 150.000 hektárt tesznek ki, mintegy 300.000 hektár hatóterülettel (Bozán et al., 2016). A talaj csövezett területek működési hatékonyságával foglalkozó kutatásaink 2017 tavaszától kezdődtek el Békés és Csongrád megyei drénezett területek terepi állapotfelmérésével és a dréncsövek feltárásával. A helyszíni vizsgálatok során penetrométeres méréseket, csőkamerás felvételezéseket, valamint pilóta nélküli légi járművel történő légi felvételezéseket is alkalmazunk a rendszerek részleges, vagy teljes működőképességének felméréséhez. Előzetes eredményeink szerint, feltétlenül érdemes a meliorált területek használatának újragondolása, illetve a meliorációs művek rendbe tétele azokon a területeken, ahol egyrészt a művi adottságok (pl. jó állapotú befogadó hálózat, működőképes drénhálózat, stb.) részben meglévőnek bizonyulnak, másrészt pedig a termőhelyi adottságok magasabb értékű kultúrák termesztését lehetővé teszik. Bevezetés A rendszerváltásig tartó egykori meliorációs beavatkozások fő célja a szántóföldi növénytermesztés termelési feltételeinek és biztonságának növelése volt. Ezen beavatkozások elsősorban a kedvezőtlen vízgazdálkodási tulajdonságú talajok javítását célozták meg, így a termőterületek vízháztartási tulajdonságai javultak. A rendszerváltást követően a tulajdonviszony változások sok esetben szétszabdalták az egykori tervezési területre (általában nagytáblás) kivitelezett talaj cső rendszereket, így azok hálózat szintű működésére nem volt lehetőség. Mivel a meliorációs beruházásokba 100 milliárd Ft nagyságrendben fektetett be az Állam, elgondolkodtató, hogy használhatóak-e még ezek a rendszerek olyan célokra, amelyekre ezeket a múltban létrehozták (felszíni és felszín alatti víztöbblet elvezetés, esetlegesen vízvisszatartás - altalaj öntözés). A talaj csövezett területek jelenlegi használhatóságának megítéléséhez jó néhány paraméter vizsgálandó. Elsőként fontos megismernünk, hogy mennyi lehet a lefektetett talaj csövek várható élettartama, vagyis van-e egyáltalán mit vizsgálnunk tekintve, hogy a lefektetett talaj csövek nagy része már negyven éve a felszín alá került. Fehér (1988) szerint a lefektetett dréncsövek élettartamát számos tényező befolyásolja, mint például a dréncső anyaga (agyag, műanyag), a csőhéjazat kialakítása (sima falú vagy flexibilis), annak gyártási technológiája, a szállítási és tárolási módja (törés, repedés, UV sugárzás hatása), a beépítési technológia, valamint a szabadföldi körülmények, amelybe a csöveket elhelyezték (talajtani adottságok, hidrológia). A beépítési technológiát kiemelve kritikus szempont volt, hogy a talaj csőfektetés a megfelelő hőmérsékleti körülmények között történjen meg, ugyanis túl alacsony hőmérséklet mellett az anyagridegség miatt törések és repedések is keletkezhettek a csőfalban. Ha a telepítést követően megfelelő mértékadó terhelés érte a talaj csövezett területet, amely annak üzemi funkcionálásához szükséges, a műanyag PVC csövek élettartama 40-50 évet is elérheti (Fehér, 1988). Ahhoz, hogy képet kapjunk a talaj csövezett területek jelenlegi állapotáról meg kell vizsgálnunk, hogy mi történhetett a rendszerekkel a telepítése óta. A lehetséges szcenáriók között van (1), hogy a talaj csövezett területek a táblaszerkezet/tulajdonviszony változások
