A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 20. Túri Norbert - Kun Ágnes - Kerezsi György - Körösparti János - Bozán Csaba (NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály): Talajcsövezett mezőgazdasági területek működőképességének felmérése – terepi tapasztalatok
nélkül, vagy esetleg azt átvészelve, de működnek és használatuk a mai napig is tart. Ebben az esetben, a kivitelezések célja szerinti állapottal találkozhatunk, vagyis a talaj csövek jelenleg is a rendeltetésük szerint működnek. Ez egyrészt a talaj csövek megfelelő és szakszerű telepítése, másrészt a kötelezően előírt időszakos karbantartási munkálatok betartása (a működési terület 3-4 évenkénti mélylazítása; a befogadó csatornák karbantartása; dréncsövek és műtárgyak tisztítása, kimosatása) esetében lehetséges. Arra, hogy máig működő drénezett területeket találjunk szerencsére több példa is felsorolható pl. Szarvas környékén, de a Felső-Tisza menti meliorációs művek jelenlegi használatáról is vannak információink. A második szcenárió (2) lehet, hogy a talaj csövezett táblák kivitelezésre kerültek, de használatuk csak bizonyos ideig tartott és karbantartásuk is időleges volt, majd elmaradt. Ez a valósághoz legjobban közelítő képet mutatja számunkra, ugyanis a drénezett területek közül sokat a rendszerváltást megelőző 1-2 évtizeddel (IV-VI. ötéves tervek) már üzembe helyeztek, tehát „volt idejük” működni. Ebben az esetben a karbantartás szintén megvalósulhatott, de ez csak késleltette a rendszer amortizációját. Harmadik lehetőség (3), hogy a talaj csövezett területek kivitelezés után nem kerültek használatba vételre. Ezen rendszerek vizsgálatakor elsődleges szempont azt megállapítani, hogy a csőfektetés kellő alaposságú volt-e. Az, hogy ezeket a magára hagyott meliorációs rendszereket működésbe lehetne-e hozni, igen sok tényező függvénye (a dréncsövek a helyükön vannak-e, milyen állapotban van a szűrőzésük, mennyire töltődöttek fel a befogadó csatornák, stb.). A talaj csövezett területek jelenlegi állapota tehát rendkívüli módon függ azok „előéletétől”. Az is problémát jelent, hogy a talaj csövezett területeken, a területhasználók, a gazdálkodók sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy területük alatt talaj csövek fekszenek, így sokszor nemcsak a befogadóban teszik tönkre (a kaszálásos vagy égetéses növényzet irtás során) a kiálló csővégeket, hanem az eróziótól elvékonyodott talajrétegek művelése során számtalan esetben felszakíthatják a dréncsöveket. 2016-ban a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztálya (NAIK ÖVKI) az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) megbízásából végzett kutatómunkát annak érdekében, hogy feltárja, hazánk talaj csövezéssel érintett területeinek nagyságát. A tanulmány egy mintaterület példáján bemutatta az egykori talaj csövezett területek állapotfelmérésének lehetőségeit is. A kutatási eredmények szerint, megközelítően 300.000 ha mezőgazdasági területen végeztek meliorációs beruházásokat a rendszerváltást megelőzően, amelynek körülbelül felén dréneztek. A kijelölt 1800 hektáros mezőtúri mintaterület állapotfelmérése során kiderült, hogy a megfelelő karbantartásnak és gazdálkodói odafigyelésnek köszönhetően a meliorációs művek a mai napig működhetnek. Ezek az eredmények igen biztatóak voltak újabb mintaterületek kijelölésére. A dolgozat céljaként megfogalmazott talaj csövezett területek terepi felmérései a mezőtúri mintaterület néhány tábláján tovább folytatódtak, illetve két további mintaterületet is bevontunk a vizsgálatunkba. Anyag és módszer A 2017 tavasztól 2018 tavaszig tartó időszak vizsgálatait a NAIK ÖVKI által 2016-ban elkészített „Meliorációs tervvel rendelkező területek felmérésének előkészítése” c. megvalósíthatósági tanulmányterve alapozta meg (Bozán et al., 2016). 2017 tavaszán a NAIK ÖVKI munkatársai által három kiemelt mintaterület került kijelölésre (1. ábra), amelyek terepi felmérése azóta is folyamatban van.
