A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 19. Tímár Attila (KÖVIZIG): Körös-Tisza-Maros-Közi térség öntözésfejlesztése
4.2. Domborzati viszonyok Meglehetősen egyveretű szerkezeti adottságaiból, egységes fejlődésmenetéből adódóan, illetve a terület nagy részén egységes felszínalakító tényezők máig ható munkája eredményeképpen a domborzati viszonyokat az egységesség jellemzi, ahol a felszín képében a folyóvizek akkumulációs munkája játszotta a fő szerepet. A kistáj területének domborzati viszonyai 82,6 és 92,1 m közötti tszf-i magasságok között váltakozik. Területe: 1274 km2. Jelenleg magasártéri szintben elhelyezkedő marosi hordalékkúpsíkság peremi része. A kistáj az alacsony ármentes síkságok domborzattípusba sorolható; felszínén mozaikszerűen néhány rossz lefolyású alacsony síksági típus található. Horizontálisan gyengén szabdalt. A relatív relief értéke 2-3 m/km2 A terület jellemző formái fluviális-fluvioeolikus genetikájúak. 4.3. Geológiai viszonyok A Békési-sík alatt a medencealjzat háromosztatú. D-i része a Békési-medence területére esik, ahol az alaphegység nagy mélységbe (akár 8 km-re) is lesüllyedt. Erre nagy tömegben miocén kőzetek, majd 1-2 km vastagságban késő-pannon üledékek települtek. A középső rész a Békés- Codrui-öv területére esik, itt a mezozoos karbonátos képződmények jellemzőek. Az É-i térségben az alaphegységet metamorf kőzetek alkotják. Az erre települt harmadidőszaki képződményekben szénhidrogén-előfordulások (Endrőd, Szarvas) vannak. A felszíni infúziós löszös, ártéri iszapos, agyagos üledékek a marosi, ill. a körösi hordalékkúpok peremi zónájához tartoznak. Az extenziós eredetű Pannon-medencét az afrikai és az eurázsiai lemezek folyamatos közeledése alakította, és alakítja még ma is. Az ALCAPA az óramutató járásával ellentétesen, míg a Tiszai-egység azzal megegyező irányban forgott, így alakítva ki a területre jellemző törésvonalakat (Bada G és tsai, 2007). A vizsgált terület e két egység közül a Tiszai egységen helyezkedik el, ezen belül a Békési Kristályospala Komplexumhoz, a Békés-Kodrui zónához tartozik. Az Alföld medencealjzatának legidősebb kristályos kőzetei a földtörténet során nagy valószínűséggel többször kiemelkedtek és lepusztultak (Körössy L, 1985). Az Alföldön nem ismert a mezozoikumi teljes rétegsor, ami nagy valószínűséggel a lepusztulási folyamatoknak tulajdonítható (Rónai A, 1985). A kréta végi újabb kiemelkedés után a terület legalább a miocén közepéig szárazulat volt, nem folyt üledékképződés (Haas J, 1994). 12
