A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 16. Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna - Kiss Robina - Hornyák Sándor (ATIVIZIG): Belvízvédekezés – települési vízgazdálkodás szempontjai a földárjával érintett területeken
15. ábra: A vizsgált térség népességszámának alakulása 1949 és 2017 között. (Forrás KSH, szerkesztette: Homyák S.) A népességcsökkenés további oka lehet a periférikus fekvés és a közlekedési infrastruktúra hiánya. Már a vasútvonalak is csak mellékvonali paraméterekkel épültek ki, bezárásuk azóta is visszatérő eleme a közlekedéspolitikai reformcsomagoknak. A települések közötti utak viszonylag későn, az 1970-es években kaptak pormentes szilárd burkolatot, az utak az országosnál gyengébb paraméterekkel épültek ki. (Ez az ország egyik legnagyobb olyan kiterjedésű térsége, ahol még kijelölt főútvonal sincs. A legközelebbi autópályacsomópont 80-100 percnyi távolságban, Budapest három óra utazási távolságra van.) A vízgazdálkodás szempontjából lényeges a települések kiterjedése, illetve a burkolt felületek arányának növekedése. A térség gyorsan fogyatkozó lakosságának elegendő lakóterület állt rendelkezésére ahhoz, hogy új lakásokat, házakat létesítsen. A települések zömében nem jelöltek ki új lakóterületet az 1950-es évek óta, a budapesti elővárosokhoz mérhető „parcellázás” nem történt. A lakóterület csekély bővítésére került sor Orosházán, Mezőhegyesen, illetve Medgyesegyházán. Az 1960-as és kortárs légifényképek összevetéséből az tűnik ki, hogy a belterületek beépítési intenzitása több település esetében látványosan csökkent: ahol korábban épületek álltak, ott napjainkban kihasználatlan telkek találhatók. Szintén a beépített felületek csökkenését vonta maga után a tanyavilág felszámolódása. A tanyai burkolt felületek csökkenését azonban kompenzálta a mezőgazdasági nagyüzem létesítményeinek kiépülése. Az 1960-as évektől kezdve a korábbi paraszti árutermelést ezen országrészben is felváltották a mezőgazdasági nagyüzem zömében állattartó létesítményei. A fentiekben taglaltak alapján a külterület-belterület csapadékvíz-elvezető rendszerekben egyéb helyeken tapasztalt anomáliái a hordalékkúpon nem jellemzőek, kivéve Orosházát. A viziközművek fejlődése kapcsán megállapítható, hogy a vezetékes ivóvízellátás a Maros hordalékkúp településeinek belterületén teljeskörűen megvalósult. Az ivóvízfelhasználás mennyiségére (amely a keletkező tisztított szennyvíz mennyiségére egyenes arányban hat) az utóbbi időszakban a gazdasági-társadalmi hatások változása is kihatott, valamint a térségben tapasztalható népességcsökkenés is a vízfelhasználás volumenének csökkenő tendenciáját erősítheti. (Isd. 16. ábra) 10
