A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 16. Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna - Kiss Robina - Hornyák Sándor (ATIVIZIG): Belvízvédekezés – települési vízgazdálkodás szempontjai a földárjával érintett területeken
100% Bekötött lakások aránya a Maros hordalékkúp csatornázott településein az ATIVIZIG területén 90% 80% 70% [%] 60% 50% 40%-— Másodlagos közműolló (vízhálózatba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége) 30% 20% ----------‘---------,---------*---------■---------*---------í----------*---------1----------*---------í---------‘---------2010 2011 2012 2013 2014 2015 —Vízhálózatba bekötött lakások aranya —Csatornahálózatba bekötött lakások aranya ----Másodlagos közműolló a 2016 3cl-AlíÖldön 16. ábra: Maros hordalékkúp - másodlagos közműolló (forrás: KSH, szerkesztette: Lovrity L.) A 2010-es évektől a térségben is a közműolló kedvező irányba változott, különösen a 2013-tól Nemzeti Szennyvízprogram hatására, egyre több lakásból gyűjtik össze a szennyvizet és vezetik el csatornahálózaton keresztül a tisztítótelepekre, ahol tisztítást követően a belvízcsatornákban kerül elvezetésre a befogadó folyókig. (lsd. 16. ábra) A folyamatot a belterület belvíz-veszélyeztetettségének szempontjából vizsgálva megállapítható, hogy a szennyvízcsatorna-hálózat kiépülésével a diffúz, talajvizet terhelő (és ezzel magasabb talajvízszintet okozó) vízterhelés súlypontja gyakorlatilag áthelyeződik a tisztított szennyvizet befogadó belvízcsatornákra (jellemzően külterületen történő bevezetéssel), ahol a koncentrált vízbevezetés okoz folyamatos többletterhelést. Ez a magas talajvizű belterületek kapcsán kedvező változás, a külterületi vízrendszerek elvezetőképessége szempontjából azonban kedvezőtlen a hatás. Szennyvíztisztító telep megnevezése Település közüzemi csatornázás kezdete befogadó Battonya szennyvíztisztítótelep Battonya 1966 előtt Királyh egyesi -Száraz-ér csatorna Csanádpalota szennyvíztisztító telep Csanád palota 2015-től Élővíz-csatorna Kaszaper szennyvíztisztító telep Kaszaper 2001-től Tótkomlós-éri-csatorna Kunágota szennyvíztisztítótelep Kunágota Almáskamarás 2001-től Winter-csatom a Magyarbán hegyes szennyvíztisztító telep Magyarbán hegyes 2014-től Tótkomlóséri 1 csatorna Medgyesegyháza szennyvíztisztító telep Me d gyesegyháza 1998-tól Almási csatorna Me ző h e gye s sze n ny vízt i sztító te 1 e p Mezőhegyes 1996 előtt Élővíz-csatorna Mező kovács háza sze nnyvzti sztító telep Me ző ko vá cs h á za Végegyháza 1985 előtt 2002-től Kutaséri-csatorna Orosháza szennyvíztisztító telep Orosháza 1972-től Bónumi csatorna - PUSZTAI szivattyútelep! Tótkomlós szennyvíztisztítótelep Tótkomlós 1985 előtt Sá m son-Apátfa Ivi- Szárazér Lökösháza szennyvíztisztítótelep Kevermes 2000-től nem ATIVIZIG működési terület 17. ábra: Települési szennyvíztisztító-telepek bevezetései a belvízcsatornákba a Maros hordalékkúpon Az ATIVIZIG adatai alapján a Maros hordalékkúp működési területünkre eső 27 települése közül 13 db településről érkező szennyvizeket tisztítja meg 10 db szennyvíztisztító telep, 14 településen nincs kiépített szennyvízcsatorna-hálózat. Ezek jellemzően a 2000 LE települések, melyre vonatkozóan nincs EU-s kötelezettség a közüzemi szennyvíztisztításra vonatkozóan, (lsd. 17., 18. és 19.ábrák) 11
