A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 16. Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna - Kiss Robina - Hornyák Sándor (ATIVIZIG): Belvízvédekezés – települési vízgazdálkodás szempontjai a földárjával érintett területeken

-200 J------------------------------------------------------------------------------------- -100 • ------------------14. ábra: Talajvíz helyzete Pusztaföldvár és Békéssámson térségében 2007. szept. - 2011. dec.

(szerkesztette: Kiss R.)

5. A belvízrendszereket érő egyéb hatások

A hidrometeorológiai hatásokon túlmenően a térség, a belterületek, az ipar, a mezőgazdaság fejlődéséből adódó hatásokat is próbáltuk számba venni és számszerűsíteni.

A belvízrendszereket érő hatások közül a viziközművek fejlődését, valamint a belterületek fejlődését (demográfiai helyzet, burkolt felületek változása, fürdők fejlődése) vizsgáltuk meg, amely a belterületek vonatkozásában a belterület belvízi kockázatára is hatással van.

A vizsgálati terület Magyarország legrosszabb demográfiai mutatókkal rendelkező térségei közé tartozik. Az 1949 óta eltelt évek alatt a terület teljes népessége 40%-kal csökkent. Jellemző, hogy a második világháború óta eltelt emberöltőnyi időben egyes települések elveszítették népességük 70%-át. A népesség fogyatkozása a térség rossz vándorlási egyenlegére, illetve az országos viszonylatban is rossznak számító természetes szaporodására vezethető vissza. A kétségbeejtő demográfiai adatok kulcsa a terület periférikus mivoltában, illetve az ipari jelleg majdnem teljes hiányában keresendő. (Isd15. ábra)

Az 1950-es évektől kezdve a mezőgazdasági nagyüzem kialakításával, az önellátásra termelő kisparaszti gazdaságok megszüntetésével a térségben igen nagy mennyiségben szabadult fel munkaerő. Az 1960-as évek végén kezdődő vidéki ipartelepítési hullám nagyrészt elkerülte a Hordalékkúp térségét. Jelentősebb ipari beruházás mindössze Orosházán volt. A térség nagy múltú élelmiszeripari létesítményeit (pl. mezőhegyesi cukorgyár) nem fejlesztették, a helyi TSZ-ek melléküzemágakat nem hoztak létre.

Az ipari munkahelyek irányába tájékozódó, háború után született nagy létszámú generáció már nem a Hordalékkúp területén talált az egzisztenciáját megalapozó állást, nem a térségben alapított családot. Az 1970-es évek nagy elvándorlási hulláma elsősorban a fiatal generációt érintette, akik az új, ipari munkahelyek térségébe települtek, pl. Békéscsabára, Szegedre, vagy más országrészekbe. A fiatalok hiányában a térség születési és halálozási adatai is rendre rosszabbak az országos adatokénál.

9