A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 16. Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna - Kiss Robina - Hornyák Sándor (ATIVIZIG): Belvízvédekezés – települési vízgazdálkodás szempontjai a földárjával érintett területeken
A 12. ábrán jól nyomon követhető a 2002-2003-as évek aszályos időszakát követő csapadékok hatása. A megelőző időszak csapadékhiányának köszönhetően a talajvíz Pusztaföldvár és Békéssámson térségében is jóval az átlag alatti, majd a 2005. év eleji csapadékok hatására nő átlag fölé. A következő időszak csapadékainak hatására Pusztaföldvár esetében nem számottevő, Békéssámson térségében számottevő és tartós magas talajvízszint állást okozva. 12. ábra: Talajvíz helyzete Pusztaföldvár és Békéssámson térségében 2002. szept. - 2006. dec. (szerkesztette: Kiss R.) A 13. ábra bemutatja, hogy a 2010-2011. előtti periódus korai szakaszában (2009. szeptemberig) az időjárás kevésbé volt csapadékos, melyet egy erősen nedvesebb időszak követett, melyhez az átlagosnál magasabb hőmérséklet társult. 13. ábra: Hidrometeorológiai adatok: havi adatok eltérése a sokéves (1931-1917 időszak) átlagtól: a 2010- 2011-es belvízi időszak vizsgálata a 2007.09. - 2011. dec. csapadék - hőmérséklet adatok alapján (szerkesztette: Kiss R.) A 14. ábra alapján a talajvízszint-adatok Pusztaföldvárnál 2010 őszéig jelentősen elmaradtak az átlagostól, novembertől azonban ugrásszerű növekedés tapasztalható. A békéssámsoni talaj-vízmonitoring állomás rögzített adatai alapján a talajvíz szintje a sokévi átlag feletti volt, már 2010. február-március óta. Az extrém értékek 2010. december 7-25. között tetőznek. 8
