A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
3. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 15. Túri Norbert - Körösparti János - Kerezsi György - Bozán Csaba (NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály) - Fabó István („KÖRÖS-AQUA” Kft.) - Fehér Ferenc (AQUA DRAIN Bt.): Komplexen meliorált területek állapotfelmérésének gyakorlati tapasztalatai mintaterületek példáján
talaj csövezett területek állapotfelmérésének lehetőségeit. A kutatási eredményeink szerint megközelítően 300.000 hektár mezőgazdasági területen végeztek meliorációs beruházásokat, ennek körülbelül felén dréneztek. Az általunk kijelölt 1800 hektáros mintaterület állapot felmérési vizsgálata során kiderült, hogy a megfelelő karbantartásnak és gazdálkodói odafigyelésnek köszönhetően a drén rendszerek a mai napig működnek. Az említett mintaterület az egykori szarvasi Dózsa MGTSZ területére esik, ahol a meliorációs beavatkozások két ütemben (1988, 1989) készültek el. Az engedélyes tervek alapján az 1800 hektárból 1087 hektáron valósult meg tényleges talaj csövezés, a lefektetett talaj csövek összes hossza 467.035 folyóméter volt. A terepi állapotfelmérés eredménye, hogy az átlagosan 70%os funkcióképességű 27 befogadó csatornák rézsűjében a mai napig 1397 db talajcső kitorkolás még mindig megtalálható. A talaj csövek átlagos funkcióképessége körülbelül 85%os (Bozán et al., 2016). Ezek az eredmények igen biztatóak voltak újabb mintaterületek kijelölésére. A dolgozat céljaként megfogalmazott talaj csövezett területek terepi felmérése a szarvasi mintaterületen kívül egy Csongrád megyei területet is bevontunk. Kitekintésként néhány kisebb terület terepbejárásának tapasztalatait szintén szeretnénk bemutatni. Anyag és módszer A mintaterületek bemutatása A terepi felmérések egyik helyszínét a Csongrád megyei Csanytelek településen jelöltük ki, az úgynevezett Rétoldali részen. A terület a Kiskunsági-löszöshát és a Dél-Tisza-völgy találkozásánál, a mély ártéri területen fekszik. Keletről a tiszai árvízvédelmi töltés, nyugatról pedig a Tisza egykori természetes magaspartja határolja. A területen jelenleg is mezőgazdasági művelés folyik, az utóbbi években jellemzően csemegekukorica termőhelyéül szolgált. A közel 800 hektáros területen történt egykori talajcsövezési beavatkozások jelzője a mára leamortizálódott meliorációs szivattyú és műtárgyainak jelenléte, amely kiinduló pontja volt kutatásunk helyszínének megválasztásának (2. ábra). 2. ábra: A használaton kívüli meliorációs szivattyú műtárgya
