A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
3. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 15. Túri Norbert - Körösparti János - Kerezsi György - Bozán Csaba (NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály) - Fabó István („KÖRÖS-AQUA” Kft.) - Fehér Ferenc (AQUA DRAIN Bt.): Komplexen meliorált területek állapotfelmérésének gyakorlati tapasztalatai mintaterületek példáján
A terület dél-délkeleti részénél fekszik az egykori Egyetértés MGTSZ, amely a kivitelezője volt a területére eső talajcsövezési beavatkozásoknak. Fontos megjegyezni, hogy a terület akkoriban a MGTSZ kezelése alatt volt, de mára egy helyi vállalkozó tulajdonában és kezelésében van. A vizsgálatok első körében az egykori termelőszövetkezet elnökével vettük fel a kapcsolatot. A csanyteleki mintaterület meliorációs dokumentumait az AGROBER iroda készítette. A kivitelezés a nagytérségi melioráció tervekhez igazodva zajlott, ugyanis az egyéni melioráció drága volt a termelőszövetkezet számára. A kivitelezési munkálatok 1978- 1981-ig tartottak. A rendszert körülbelül 10-12 évig üzemeltették és ezen időben a karbantartási munkálatokat is elvégezték. Az 1992-es földprivatizáció következtében az új tulajdonosoknak kellett átvállalnia a melioráció fenntartásának aktuális költségeit, amely érdekeltség hiányában a rendszer romlásának kezdetét jelentette. Az interjú során kiderült, hogy a terület a talaj csövezett rendszer kettős működtetésére, altalaj öntözésre is ki lett építve, de az ennek működtetéséhez szükséges feltöltő ág nem került teljes egészében kivitelezésre, így ilyen szempontú funkcióját soha sem tudta ellátni. A kettős működésű öntözőrendszerekről tudni kell, hogy elsősorban az extrém száraz időjárási helyzetek (aszályok) mérséklése céljából lettek kialakítva, de használatba vételük, egy szigorú feltételrendszer (domborzati, hidrológiai, vízminőségi, talajtani, hidraulikai, stb.) teljesülése esetén lehetséges, ugyanis a nem megfelelő működtetés esetén káros következményekkel is számolnunk kell (OVH Útmutató, 1986). A Rétoldalon kiépített rendszer tehát csak gravitációsan működött. A terület igen nagy részén talaj csövezett, amelyről az interjún elhangzottakon túl a területre vonatkozó meliorációs kiviteli tervek, valamint műszaki leírások és szakvélemények is részletes információval szolgálnak. Bizonyára nem egyedi eset, de rendkívül meglepő volt számunkra, hogy ezen tervek több, mint harminc évig is helyben megőrzésre kerültek. A tervdokumentáció megőrzésének elősegítője, hogy azóta egy személy vezetése alatt volt a termelőszövetkezet. A kiviteli tervek a korábbi vizsgálatink tapasztalataihoz hasonlóan igen részletesek, tartalmazzák a lefektetett talaj csövek részletes helyszínrajzát, a műszaki leírásokat (talajcső adatok, mintakeresztszelvények, utak csatornák kereszt- és hossz szelvényei, a meliorációs szivattyú műszaki rajzai, sőt elektromos bekötési rajzai is, talajtani szakvélemények, stb.). A talajcsöveket tartalmazó részletes helyszínrajz (3. ábra, részlet) mintegy 484 darab talaj cső helyét mutatja meg számunkra, amelyek rendkívül jó kiindulási alapot szolgáltattak a terepi felmérések megkezdéséhez.
