A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)

3. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 15. Túri Norbert - Körösparti János - Kerezsi György - Bozán Csaba (NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály) - Fabó István („KÖRÖS-AQUA” Kft.) - Fehér Ferenc (AQUA DRAIN Bt.): Komplexen meliorált területek állapotfelmérésének gyakorlati tapasztalatai mintaterületek példáján

esetleg azt átvészelve, de működnek, illetve használatuk a mai napig is tart. Ebben az esetben, a kivitelezések célja szerinti állapottal találkozhatunk, vagyis a talaj cső rendszerek jelenleg is működőképesek. Ez két kritikus tényező megléte mellet lehetséges, egyrészt a talaj csövek megfelelő és szakszerű telepítése, másrészt a kötelezően előírt időszakos karbantartási munkálatok betartása (a működési terület 3-4 évenkénti mélylazítása; a befogadó csatornák karbantartása; dréncsövek és műtárgyak tisztítása, kimosatása). Arra, hogy máig működő drénezett területeket találjunk szerencsére több példa is felsorolható pl. Szarvas környékén, de a Felső-Tisza menti meliorációs művek használatáról is vannak információink. A második szcenárió (2) lehet, hogy a talaj csövezett táblák kivitelezésre kerültek, de használatuk csak bizonyos ideig tartott és karbantartásuk is időleges volt, majd elmaradt. Ez a valósághoz legjobban közelítő képet mutatja számunkra, ugyanis a drénezett területek közül számos olyan került kivitelezésre, amelyek a rendszerváltást megelőző 1-2 évtizeddel (IV-VI. ötéves tervek) készültek el, tehát „volt idejük” működni. Ebben az esetben a karbantartás szintén megvalósulhatott, de ez csak késleltette a rendszer amortizációját. Harmadik lehetőség (3), hogy a talaj csövezett területek kivitelezés után nem kerültek használatba vételre. Ezen rendszerek vizsgálatakor elsődleges szempont azt megállapítani, hogy a csőfektetés kellő alaposságú volt-e. Az, hogy ezeket a magára hagyott rendszereket működésbe lehetne-e hozni, igen sok tényezőn múlik (a dréncsövek a helyükön vannak-e, mennyire töltődöttek fel a befogadó csatornák, stb.). A talaj csövezett területek jelenlegi helyzete tehát rendkívül függ azok „előéletétől”. Az is problémát jelent, hogy a talaj csövezett területeken, a területhasználók, a gazdálkodók sokszor nincsenek tisztában a területükön lezajlott meliorációs beruházásokkal, így sokszor nemcsak a befogadóban teszik tönkre a kiálló csővégeket, hanem az eróziótól elvékonyodott talajrétegek művelése során számtalan esetben felszakíthatják a dréncsöveket (1. ábra). 1

1. ábra: Felszakított dréncső Ópusztaszer (Levelény) térségében (fotó: Korom Dániel)

2016-ban a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztálya (NAIK ÖVKI) az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) megbízásából vizsgálatokat végzett annak feltárására, hogy hazánkban mekkora terület érintett talaj csövezéssel, valamint egy mintaterület példáján bemutatták az egykori